Folia historica 5

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása előtt

deléséhez képest ezen summa pénz vagy felvigyázóságoknak jobb tartására, vagy a megkívánható műveknek megszerzésére, vagy egyéb tőke pénzre for­díttasson, nem különben dicső nyelvünk minden esztendejében három kér­dést vagy a hibás megfejtésre anyai nyelven közre bocsásson s aki tekéntetes nemes Pesth vármegyének kinevezendő bizottsága által megvizsgálandó ki­nyilatkoztatását anyai nyelven legjobban beadja, jutalmul kapjon 100 Frt-t. Aki továbbá legbecsesebb és jó erkölcsöket tárgyazó vagy históriákban vagy törvényes soros tudományokban vagy classzikusok fordításában hazai nyelven készült munkát ki fog adni, szintén tekéntetes nemes Pesth vármegyének bi­zottságának a szükséges tudósok egyetértésével való ítélete szerént adasson 400 frt." Biztos, hogy Miller tudott Marczibányi István végrendelétéről, hi­szen az egykorú lapok közlik. 2 9 Az Acta Museai-ban benne van, 3 0 hogy: „bizonyos összeget óhajtok tenni, hogy ennek kamataiból a magyar nyelven írt legjobb munkák jutalmaztassanak meg, illetőleg abból a Nemzeti Múzeum által kitűzendő pályakérdés megfejtője díjaztassék, végül bizonyos tőkét a régiségtári őr állás javadalmazására." 3 1 (Haliczky Antal segédőr akkor évi 500 frt díjazásban részesült.) A múzeum tovább gyarapodott, sőt az a kitüntetés érte, hogy 1814.nov. 23-án a bécsi kongresszuson részt vevő három uralkodó: Ferenc osztrák császár, magyar király, Sándor orosz cár és III. Vilmos porosz király Budára érkezett s megtekintette a Nemzeti Múzeumot. Erről kiemelten meg­emlékezik Miller az Acta bevezetőjében 3 2, részletesen beszámolnak a lapok, közöttük a Hazai és Külföldi Tudósítások, ill. a Vereinigte Ofen Pest Zei­tung. 3 3 A látogatás sikerét bizonyítja, hogy a régóta késő tudományos folyó­irat megjelenése beláthatóvá vált, de ami még ennél is több, Miller Ígéretet kaphatott a nádortól nagy célja valóraváltásához — a tudós társaságnak a Nemzeti Múzeumon belüli létrehozására - mindaaddig, amíg a tudós társaság megalakul, hiszen a pénzügyi alap a Sándor István 3 4, illetőleg már említett Marczibányi alapítvány révén adottak voltak. Ezt erősíti meg a Hazai és Külföldi Tudosítások 1816. 13. száma: „De ami ezen jeles Intézetnek hasznát vég nélkül fogja nevelni, abból áll, hogy ő Tsász. Fő Herczegsége az Ország Nádor Ispánja Ö Tsászári Királyi Fel­ségének oly feleletet mutatott be, hogy a Múzeumnak a tudományok kedve­lőiből és barátaiból egy társaság kaptsoltassék össze, mellyeknek fő czélja legyen a múzeumbeli tudományos gyűjtemények által a hazai históriát, régi­ségeket és a természeti hisztoriát felvilágosítani és ezen isméreteket a Hazáról nyomtatásban közölni. Minthogy Ő Tsászári cirályi Fensége a tudományoknak' nem tsak nagy barátja, hanem hathatós oltalmazója is, méltán reményelhetni, 26

Next

/
Thumbnails
Contents