Folia historica 5

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása előtt

domány. vegytan stb., hanem ellenkezőleg, minél tágabb tért kell nyújtani a tudósok kutatásainak. A létesítendő Tudós Társaság célja tehát tökéletesen megegyezik a Múzeuméval, mely nem más. mint a hazai dolgok ismeretének és a magyar irodalomnak művelése. Kitetszik az eddig közzé tett legéletrevalóbb tervezetekből is, hogy a Múzeum tisztviselői ugyanazt a munkát végzik, amelyek a Tudós Társaság leendő tagjaira várnak. Felesleges tehát rengeteg pénzt fordítani két ugyanazon célt szolgáló intézetre - mint mondani szokás „entia multiplicare sine necessitate", midőn az egyik, a már meglévő, minden irányban képes a szükségletet kielégíteni. Nemcsak á tudományos társasághoz szükséges személyzet van már meg részben, részben pedig meglesz legközelebb a Múzeumnál. Iianem a megkívánható pénzalap is rendelkezésre áll, amennyiben, hála a hazafias nagylelkűségnek, évi 30 000 forintot képes arra a célra fordítani. amelyre a Tudós Társaságnak 50 000 forint sem lenne elegendő. Mindezt tekintetbe véve, el kell ismerni, hogy a nemzetre sokkal több dicsőség és előny származnék abból, ha a már megalapított intézet tovább fejles/tetnék, mintha egy másik létesítetnék, amely nem nyújtana egyebet. mint a fennálló Múzeum. Tekintetbe véve, hogy ennek az igazgatón kívül van három ore, ugyanennyi segédőre, egy lajstromozója, két írnoka, festője. szépírója, szolgái stb. hogy a magyar nyelv és irodalom kellő műveléséről gondoskodva legyen, nem hiányzik egyéb, mint hogy a Múzeum levelezőtagokkal egészítse ki magát." Miller előterjesztésében részletesen kidolgozta a tudós társaság ügyrendjét, a pályadíjak kiírását, kihirdetésére, elbírálására, sőt kiadására nézve is. E célra kívánta megindítani az Acta Musei Nationalist,;amelyrőla napilapok 1814 óta ismételten tájékoztatták a nagyközönséget, de Széchényit illetően a Miller között kialakult feszült viszony miatt József nádor intenciójára csupán 1818-ban jelent meg, jóllehet a kéziratot 1816-ban már lezárta.

2

0 A második kötet szerkesztése elkészült, de nem került kiadásra. Miller a tudós társaság tagjainak választásában is új utat követett az anyagi és erkölcsi elismerés terén. Révay, Teleky terveitől eltérően, sem a lelevelező, sem a rendes tagok évi fizetést nem élveztek volna és csupán irodalmi érdemjel-félét javasolt. Alapelve volt, hogy ,,Az irodalommal foglalkozó nemesembereknek legjobb lemondani mindazokról a kitüntetésekről, amelyekben más pályán része lenne."

2

1 Felfogása ellentétben állt a gyakorlattal, mivel életpályáján egyik fő sérelme az volt, hogy munkásságát nem honorálták, és csupán többszöri szóvátétel után, 1816-ban látta a nádor indokoltnak a tanácsosi ranggal történő ki24