Folia historica 5
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig 1828-tól 1939
éven át egy hatalmas birodalmi eszme hordozója, megtestesítője, megvalósítója volt, olyan kicsinyes törzsi álláspontra helyezkedni..." 4 6 Zsilinszkynek Milotayval folytatott vitája és más publicisztikai megnyilatkozása is világosan bizonyítja, hogy a Drang nach Osten és hazai szálláscsinálói elleni harcában, Gömbös ellen vívott küzdelmében a baloldali ellenzék országosan ismert és elismert köztiszteletben álló személyiségévé vált. Harcos antifasizmusával a magyar progresszió hadállásait erősítette hazánkban. A polgári baloldalon belül a volt októbristákhoz fűződő baráti kapcsolatai révén 1936-ban arra is alkalma nyílik, hogy Thomas Mann budapesti látogatása alkalmával kifejezést adjon a nagy német antifasiszta író iránt érzett rokonszenvének és együttérzésének. Lapjában, a Szabadság-Ъап jelenik meg Thomas Mann-nak a legérdekesebb interjúja, amit a magyar baloldali sajtónak adott. 4 7 Mann ebben a nyilatkozatában nem csupán arról beszél, hogy különösen a vidéki útja során észre kellett vennie a magyar társadalmon belüli nagy vagyoni és kulturális ellentéteket, hanem nagy elragadtatással nyilatkozik Bartókról és a magyar költészet nagyjairól. Habár Zsilinszkyt vidéki útja akadályozza abban, hogy a Hatvany-palotában tartott zártkörű teadélutánon találkozhasson az íróval, a Hatvanyhoz 1936. júrííus 12-én írt levelében kinyilvánítja a tiszteletét Thomas Mann iránt, és megköszöni a lapjának adott ,szíve szerint" való nyilatkozatát 4 8 Zsilinszky a magyar parlament fóruma és képviselői mentelmi joga nélkül, szegényen, de lankadatlan erővel és morális bátorsággal folytatja politikai küzdelmét az országot fenyegető hitleri Drang nach Osten és hazai szálláscsinálói ellen. Amikor pl. Rajniss Ferenc és más németbérenc politikusok a német-magyar sorsközösség szólamait hangoztatták, Zsilinszky „Los von Berlin!" c. cikkében 4 9 drámai hangú felhívást intézett a magyar közvéleményhez: ,,Kiáltom, üvöltöm a magyar lelkiismeret felé: nem vagyunk szövetségesei Németországnak és nem is leszünk, nem vállaljuk és nem is vállalhatjuk a vakmerő nagy német külpolitika szörnyű kockázatait. Los von Berlin!" — Még nagyobb hatást keltett a Korunk Szava népkönyvtára sorozatban napvilágot látott „Német világ Magyarországon" c. röpirata. A német-magyar viszony időszerű problémáiról szólva, határozottan kijelentette: „nem tekinthetjük egészen belső ügynek a német nemzeti szocialista eszmevilágot, mihelyt az kilép a maga természetes medréből és árvízként próbál terjeszkedni, vagy amikor nemzetközi és általános emberi alaptörvényeket dönget. Mindjárt nem német birodalmi belső ügy — jelenti ki egyebek 231
