Folia historica 5

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.

azonban a közös hadügyminiszter nem tett ígéretet arra, hogy a quota ará' nyában figyelembe részesíti-e a magyar ipart.

5

9 Novemberben Tisza Kálmán is az új gyár mellett nyilatkozott, de Fejérváryt támogatva hangsúlyozta, hogy a fölfegyverzés rovására ennek felállítását erőltetni nem lehet.

6

0 A tárgyalások ugyan jó ütemben haladtak, de a külföldi cégek túlságos követelésekkel a megvalósulást veszélyeztették. A kormány biztonsági okokkal magyarázta a második fegyvergyár gondolatát, de hogy Magyarországon a magyar állam állítson fel fegyvergyárat azt nem fogadták el azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar állam pénzügyei ezt nem teszik lehetővé.

6

1 A tárgyalások Bécsben szünet nélkül folytak, amelynek eredményeképpen a magyar minisztertanács bejelentette „Magyar fegyver- és lőszergyár-részvénytársaság" közeli megalakulását.

6

2 A sok előzetes tárgyalás után a kormány ténylegesen az első nagy lépést a fegyvergyár felállítása kérdésében 1888. február 3-án tette meg, amikor Dániel Ernő a Pénzügyi Bizottság nevében beterjesztette „a Budapesten felállítandó fegyvergyárnak adandó állami kedvezményről" szóló 97. számú törvényjavaslatot.

6

3 Ezt követően napirendre került a gyár helyének kijelölése. A katonai szakemberek szerint elhibázott lépés lenne a gyárat Budapesten üzemeltetni. A legoptimálisabb telepítési megoldást a dunai sorompó mögötti területeken látták.

6

4 Ezúttal ismételten az üzleti érdekek győztek és a gyár helyéül ekkor még Budát, az egykori „Nádorkert"20.000katasztrálishold területét jelölték ki, amely 16.000 forintértékű volt. Az illetékmentességet 38.000 forintra, míg a vámrestituciónak összegét 32.000 forintban állapították meg. Ez 86.000 forintos állami hozzájárulást jelentett. A parlamentben pedig egybevetették a steyri fegyvergyár árait a születendő magyar fegyvergyár áraival. Megállapították — a 86.000 forintos állami hozzájárulást is fígyelembevéve — hogy a magyar fegyver 5 forint 3/4 krajcárral lesz ugyan drágább, de ezen iparág meghonosodásával számos magyar munkásnak és munkáscsaládnak megélhetése biztosítva lesz.

6

s Ilyen előzmények után Minkus Magyarországra utazott és az alakulás pénzügyi feltételeit megtárgyalta a magyar kormánnyal.

6

6 A hír hallatára az osztrák fegyvergyár összesítő jelentést készített, amelyben az osztrák közvéleményt tájékoztatták a Monarchia túlsó felében alakuló fegyvergyárról. „... még nem mondhatjuk — írják — hogy a honvédség számára a szükséges fegyverek szállítását is megkapjuk. Minthogy azonban a magas magyar kormány 152