Folia historica 5
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.
az 1885. évi nov. 30-án kelt disszoluciós szerződés kötése alkalmával irányunkban arra kötelezte magát, hogy a jövőben minden fegyverszükségletét nálunk fedezi! — s ennél fogva a mostani szükséglet más helyen való megszerzése a mi szerzett jogaink megsértését involválná, magától értetik, hogy erre a körülményre figyelmeztetni el nem mulasztottuk s nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy utóbbi esetben kényszerítve éreznuk magunkat arra. hogy jogainkat legerélyessebben megóvjuk, magunkat bármi módon kártalanítsuk, ha a honvédség számára való szállítást tőlünk indokolatlanul megvonnák." A magyar jogügyi bizottság viszont megállapította, hogy az osztrák fegyvergyári igazgatóságnak az ezen üzletmegszüntetés szerződésre alapított igénye minden jogalapot nélkülöz. 6 7 Kétségtelen, hogy az érdeklődés nagy volt hiszen a kitűnő auspiciumokkal kibocsátott részvények jegyzését, — amelyet Budapesten a Leszámítoló és Pénzváltó Bank intézte — szinte percek alatt befejezték. Ugyanez történt Bécsben és Berlinben is. 6 8 A fegyvergyár felállítását tehát széles körben üdvözölték a parlamentben és az ország különböző fórumain egyaránt. A hozzászólások azonban szinte egyöntetűen hangsúlyozták „A Budapesten felállítandó fegyvergyár reményeink és vágyaink hármas színét ugyan magán fogja viselhetni, azonban a dolog lényegét tekintve, távol áll attól, hogy a várakozásunknak megfelelne." 6 9 A képviselőházban látták ennek a gyárnak a gyengéit, és elsősorban azt a veszélyt, hogy e gyár „... holmi alárendelt értékű műhely" 7 0 lesz. Nem értett a közvélemény egyet a „Magyar Fegyver- és Lőszergyár Részvénytársulat" végleges elhelyezésével sem. Ugyanis a lőporok könnyű robbanás veszélye miatt várható volt a Soroksári út fejlődésének leállása. Ugyancsak veszélyeztette a gyár a zimonyi vasutat és a vásárok alkalmával oly nagyon kihasznált Soroksári út forgalmát is. A mondottak ellenére elfogadták, mert ezt a katonai létesítményt az első lépésnek tekintették abban az irányban, hogy az eddig a monarchia túlsó részében centrálisalt katonai intézetek és telepek végre úgy a hadsereg, mint a monarchia érdekében decentralizáltassanak." 7 1 Az ellenzék radikálisabb szárnya keményebb hangot ütött meg, amennyiben határozottan kimondta, hogy a magyar fegyvergyárban „van egy kis porhintés", ugyanis csak 180.000 darab ismétlőfegyver megrendelésére kapott megbízást, pedig jogosan megkövetelhetjük, hogy a közös hadsereg fegyverszükségletének „... a mi ujoncz jutalékunknak megfelelő, 153
