Folia historica 5
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.
puska mellett Nordenfeit rendszerű golyószórókat és gyorstüzelő ágyukat gyártanának. Ugyancsak itt kívánták készíteni Románia, Szerbia, Montenegró, Perzsia fegyvermegrendeléseit is. Amennyiben a megegyezés létrejön a svéd király engedélyével Magyarországra hozatják a cég svéd mérnökeit Stockholmból, de minden más munkát magyar munkaerővel végeztetnek el. A gyárral kapcsolatban a londoni Timese is megszólalt: Néhány nap múlva, írta a lap, szerződést fognak kötni egy magyar fegyvergyár alapítása végett a magyar kormány és Nordenfelt londoni cég között. A gyár helyéül Budapestet jelölték ki. A befektetendő tőke 4 millió forint , amelyből egy millió forintot kell azonnal befizetni. A kezességet az Unió bank vállalja. A kormány nagyon forszírozta a gyár létrehozását. Telket adott, adómentességet 15 évre, a fegyvergyári szerződések bélyeg és illetékmentességet kaptak, valamint vámmentességet biztosított a felszereléshez szükséges külföldi gépeknek. Az ellenzék, amely a magyar ipar bekapcsolásával akarta a fegyvergyárat, meg is állapította a képviselőházben: a magyar fegyvergyár minden egyéb csak nem magyar, hisz ezt külföldi vállalkozók állítják fel idegenből hozott gépekkel és nem magyar nyersanyagot fog feldolgozni. 5 5 Fejérváry a tárgyaló feleknek kijelentette, hogy mi a gyárnak a legmesszebbmenő kedvezményeket megadjuk,,... de arra az eshetőségre, hogy egy fegyver átvétessék, mely csak a legkisebb mérvben is kevésbbé jó volna; mint egy másik, csak azért, mert Magyarországon gyártatott, a magyar kormány sohasem fog reá állnia." 5 6 A kormány ugyan biztosítékot nem kapott, ennek ellenére a magyar területre beépülni kívánó külföldi cégek — Ross, Greenwood és Nordenfelt angol gyárosok, Haenek thűringiai, Moller hamburgi, Loewe berlini érdekeltségek — szövetkeztek a magyar gyár felállítására. S 7 A közvéleménnyel ellentétben a magyar katonai körök a magyar fegyvergyár felállítását ellenezték, mert véleményük szerint az új fegyvert, — a hátultöltő ismétlő Mannlichert — egy gyárnak, azaz a steyri cégnek kell biztosítania. Ilyen körülmények között vizsgáltatta meg a minisztertanács a Magyar Államvasutak Gyára igazgatójával, Zimmermannal, a külföldi ajánlatokat. Zimmermann váratlanul az önálló fegyvergyár ellen nyilatkozott és javasolta: „... a közvélemény kívánalmainak megfelelve, vagy az állam tulajdonát képező diósgyőri vasműben hozzák be a fegyvergyártást, vagy pedig az osztrák-magyar államvasut-társaság resiczai vasgyárát bízzák meg." 5 8 1887. októberében Tisza Kálmán folytatott tárgyalásokat Bécsben a magyar fegyvergyár ügyében. Mint kiderült a fegyvergyár felállítása azon múlott, hogy a honvédség számára szükséges fegyvereken kívül a közös hadsereg fegyverszükséglete egy részének szállítását megkapjuk-e? A tárgyalásokon 151
