Folia historica 5
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.
sal, hogy 1886. júniusában összesítő jelentést adjanak. A kiválasztott öt zászlóalj jelentését a katonai bizottság júliusban vitatta meg. A benyomás kedvező volt, amit elsősorban az váltott ki, hogy az összehasonlítás az egylövetű Werndl fegyverrel történt. Megállapítást nyert, hogy „... az egyenes toló závárú fegyverrel gyorstüzelésnél ugyanazon idő alatt körülbelül kétszer annyi czélozott lövés tehető." 3 S Természetesen az ismétlés mellett továbbra is natpirenden maradt az űrméret kérdése. Mivel az új lőpor még nem volt elfogadott 1886-ban a magyar szakemberek csak a 11 mm-es fegyver bevezetését látják reálisnak. Ennek ellenére, állandóan kísérletek történtek a 8—9 mm-es fegyverekkel is. Ezeknek hátrányát a fekete lőporban jelölték meg. Ugyanis a kaliber csökkentésével az elszennyeződés megnövekedett és a fegyver működését bizonytalanná tette. Feladatnak tekintették tehát, hogy a kis kalibert, elsősorban a 8 mm-es fegyvert új lőporral fejlesszék ki. E tekintetben a Rottweil-féle lőporral történő kísérleteket csak kezdeti lépésnek tekintjük. • Mint erre már utaltunk a kaliber kérdése nem oldódott meg, mégis az ismétlőfegyver bevezetését elrendelték. Ebben nem kis szerepet játszott Németország, Franciaország és Olaszország fegyverkezése. 3 6 Az új fegyver egyértelműen az 1877-es töltényre épült, ami azt jelentette, hogy a töltény súlya nem csökkent, így annak mennyiségét növelni egy-egy katonánál nem lehetett. A töltényhiány elkerülése végett századonként a lőszert külön-külön kocsin az ún. Gefechts-Train — harcszekérvonallal kívánták biztosítani. Ez ezredenként 16 szekértöbbletet jelentett, ami a hadsereg mobilitásának csökkenéséhez vezetett volna. 3 7 Az új lőfegyver bevezetését tehát elhatározták, de véglegesen nem dőlt el a Mannlicher fegyver győzelme. A fegyver szerkezetét már 1886-ban, az elismerő szavak mellett, nagyon határozottan támadták. Az új kritikusok nem Werndl fegyverrel hasonlították össze, hanem Schulhof, Krnka és dr. Jurnitschek gyártmánya képezte a vita tárgyát. Valójában Schul hof 10 töltényes, csavarrugó hatására működő fegyvere és dr. Jurnitschek bonyolult szerkezete nem jelentett Mannlicher számára különös problémát. Ott volt azonban Krnka ismétlőfegyvere, amely 10 töltényt tartalékolt tárában. A fegyvert ugyan ormótlannak tartották és kifogásolták - 10-20 éves távlatban gondolkodva - a töltényeket.2 sorban adagoló rugók biztonságát, 3 8"de mégis szembe állították vele a bevezetésre váró Mannlicher fegyvert. Megállapították, hogy az utóbbi 36 darabból áll 6 rugó működteti és 12 csavar kapcsolja egybe. Ezzel szemben Krnka fegyvert 18 darab képezi, 2 rugó működteti és csak 2 csavar biztosítja. Az összehasonlításból kitűnt, hogy Mannlicher fegyvere több alkatrészből áll, tehát drágább is. 1886. november 21-én a Mannlicher fegyver legnagyobb hibájául tüntették fel ismételten, hogy egyes 147
