Folia historica 5
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.
pillanatnyi sikereket, mint ezt 1860-ban a Magyar-Svájci Gépgyár Rt.-al kapcsolatosan is láthatjuk. A gazdasági visszaesés, amely e vállalatot is válságba sodorta, késztette a kormányt arra, hogy 300.000 forintot megszavazzon a Gépgyár részére. A külföldi tőke és bank érdekeltségek, — amelyek szinte már megszokták a nyugat-európainál magasabb magyarországi nyereséget — az ilyenkor szokásos jótállást nem vállalták. A magyar kormány azonban folyósította a kölcsönt, ugyanis a gyár 1860-ban ajánlatott tett a kormánynak, hogy a honvédség felfegyverzésére 100.000 darab Wemdl típusú lőfegyvert szállít. 3 Már 1869-ben megkezdődött a gyár és az osztrák Werndl és ts. steyri cég között a tárgyalás. A megállapodás szerint a steyri gyár a Magyar Svájci Gépgyár kőbányai üzemében lőfegyverek gyártására rendezkedik be és az átengedett gyári épületekért, felszerelésekért évi bért fizet. Ugyanakkor a magyar gyár kötelezte magát arra, hogy nyolc évig fegyvert nem készít, viszont minden legyártott fegyver után 70 krajcár jutalékot kap. A szerződés szövege még arra is kiterjedt, hogy ha a fegyverek árának esetleges emelkedéséből a külföldi cégnek külön haszna lenne, ennek egyharmada a jogairól lemondó, magyar gyárat illetné meg. Végezetül a magyar cég megígérte, hogy a külföldi gyárat támogatja a magyarországi fegyvergyár felállításában. 4 A részvénytársaság azonban a kölcsön, sőt nagyobb állami megrendelések ellenére sem tudott a nehézségeken úrrá lenni és hamarosan megkezdte felszámolását. Ekkor a magyar burzsoázia nyomására a magyar kormány ismét közbelépett és átvette az üzemet az Államvasutak részére. Ezzel egyidőben a kormány megvásárolta — még a pénzválság miatt csődbejutott — magyar-belga Gép és Kohóépítési Rt. telepeit is, és a kettőből megfelelő átalakítással alakította ki az Államvasutak Gépgyárát. Ezzel a vásárlással a magyar állam birtokába került a Werndl és ts. gyárral kötött, fentebb említett szerződés is. 1-87l-ben a magyar állam új szerződést kötött, ezúttal a Werndl cég jogutódjával az Österreichische Maschinen und Waffenfabrik A.G. néven ismert gyárral. A szerződés eredményeképpen a külföldi cég monopoliumot kapott a magyar honvédség részére készítendő fegyverekre. (1. kép). A kormány lemondott a 70 krajcáros jutalékról, de nem mondott le az áremelésből származó 1/3 résznyi árkülönbözeti haszonról. A kormány belee^_ ?zett végül abba, hogy 20.000 fegyver árát 27 forintról 31 forint 50 krajcárra emeljék fel. 5 Az említett előzmények után a fegyvergyártás megindult, de a dolgozók elégedetlenek voltak, ugyanis „...a kőbányai fegyvergyárban a munkabérek igen magasak, de a munkások igen rosszul élnek, mert az élelem és a lakás igen drága, a környéken egyetlen étkezőhely a kantin, amely monopol140