Folia historica 5

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.

árakat számit fel. Rossz munkaviszonyok miatt minden munkás csak végső kényszerből dolgozik itt, amint lehet ott hagyja a gyárat."

6 A külföldi munkás hetenként 35—40 forintot, míg a magyar munkás csak 10—12 forintot keresett. Ez sokban hozzájárult, hogy 1871 márciusában béremelésért és a munkaidő csökkentésért mozgalmak zajlottak le.

7 A gyár az első évben, 1871-ben 30.000, 72-ben 20.000, 73-ban 25.000 darab fegyvert szállított és egyben 200.000 darab puska szállítására szerződést kötött.

8 1873-ban a magyar kormány kísérletet tett a szerződésileg biztosított 1/3-os jutalék birtokába jutni, de az osztrák cég mereven elzárkózott. Magatartását elősegítette a magyar kormány utasítása, mely szerint az Államvasutak Gépgyára a fegyvergyártás érdekében a tárgyalások alkalmával nehézségeket ne támasszon, s ha a külföldi cég nem akar fizetni, a magyar vállalat álljon el a követelésétől.

9 A magyar burzsoázia tehát a jogos követelések lemondása árán is forszírozta a fegyvergyártást, ugyanis gazdaságilag érdekelt volt és mert „...a magyarországi fegyvergyártást elnyomó hatalma egyik biztosítékának tekintette."

1

0 Az Államvasutak Gépgyárának telepein berendezkedő osztrák fegyvergyár működését 400 emberrel kezdte meg, de 1875-ben már 950 dolgozót foglalkoztatott.

1

1 Hazánk számára a fegyvergyár működése csak fél sikernek számított. Ugyanis Magyarországon működött, zömmel magyar munkásokat foglalkoztatott, de osztrák volt, s így a nyereség kiáramlott az országból. Mivel Magyarországot terhelte a birodalmi pénzadó 32%-a viszonylag korán felvetődött, hogy Magyarországon megtermelt értékeket hazánkban kellene hasznosítani. „Sürgessék delegátusaink a fegyvergyár felállítását Magyarországon — Budapesten, Komáromban, vagy más alkalmas helyen. ..Vessenek véget azon régi szokásnak melylyel a magyar pénzt amennyire lehet, Ausztriában költik el..."

12 1873-ban a Ganz gyárban is kísérleteztek fegyveranyag gyártásával, elsősorban keményöntésű lövegekkel és lőszerszállító kocsikkal. Azonban a magyarországi vas és gépgyárak működése sok esetben azon múlt, hogy a kincstártól kapnak-e megbízást lafetták, szekéralkatrészek, ágyúk és fegyverek készítésére, vagy sem.

1

3 Eredmények természetesen megfigyelhetők hiszen a Hernádvölgy vasipara gyártotta az Uchátius ágyuk lövedékeit is.

14 Amikor a Tisza-féle 15 éves ciklus megkezdődött, első dolga volt a kormánynak, hogy a jól működő, de egyre terhesebbé váló fegyvergyárat megszüntesse, sőt, hogy az időközben megerősödött, a szerződéseknek eleget tett, részvénytársasággá alakult gyárat — a hazai és nemzetközi tőke érdekeinek megfelelően — fel tudja számolni, annak a beleegyezéséért 100.000 forin141