Folia historica 4
Heiszler Vilmos: A bécsi katonai vezetők olaszellenes preventív háborús tervei 1876-1881
A fenti megnyilatkozásokból világosan kitűnik, hogy a főherceg egy győztes háborútól nemcsak a Monarchia külpolitikai erősödését várta, hanem új motívum is feltűnik: a belpolitikai struktúra saját szája íze szerinti átrendezése, mely az alkotmányos jogok megnyirbálása mellett egy központosított birodalomszervezet lett volna. Hogy a katonai körökön kívül milyen politikai erőkre számított, arra itt nem találunk utalást. Egy biztos: a magyar és a német liberálisokat politikai ellenfeleinek tekintette. Centralisztikus megnyilvánulásai nem teszik valószínűvé, hogy a konzervatív föderalista irányzatot elfogadhatónak tartotta volna. Belpolitikai ideálja minden bizonnyal az abszolutista Einheitsstaat volt, melynek irányításában ő is aktívan részt vett, éppen magyarországi helytartóként 1851—60 között, s éppen ezért nem sokat törődött a polgári államszerkezetben érvényesülő pártpolitikai irányzatokkal. Befejezésül néhány szót Albrecht terveinek olaszországi „visszhangjáról". Titkos tervekről lévén szó, biztos értesülései nem lehettek a kiszemelt áldozatnak. Az irodalomban fellelhető utalásokból azonban úgy tűnik, Olaszországban — legalábbis a vezető körök — sejtették, hogy a főherceg milyen terveket kovácsol. Érzelmei felől nem lehetett kétsége még a politikában valamelyest járatos olasz átlagpolgárnak sem, 1848-as és 1866-os szereplése minden bizonnyal közismert volt. Ami az osztrák katonai terveket illeti, Robilant bécsi olasz követ 1878 tavaszán jelentette Rómába, hogy Tirolban osztrák csapatösszevonásokat észlelt. Ezt a hírt Andrássy Haymerle római osztrák követnek március 8-án küldött táviratában cáfolta. 5 3 Az olasz követ jelentése valóban téves volt, hiszen ebben az időben a Monarchia katonai vezetőit éppen a balkáni események kötötték le, s a felvonulási tervek Oroszország ellen készültek. 1880 tavaszán újból hírek terjedtek el Olaszországban a déltiroli osztrák csapatösszevonásokról. Az osztrák—olasz viszony 1880 tavaszán valóban igen kiéleződött, mivel olasz kormánytagok is részt vettek Arezzana tábornoknak, az irredentista mozgalom vezéralakjának temetésén. Március 31-én a veronai hadtest parancsnoka jelentette Rómába, hogy értesülései szerint Albrecht parancsnoksága alatt osztrák csapatok gyülekeznek az olasz határon, s Albrecht a főhadiszállást Arcóban ütötte fel. Április 10-én Robilant bécsi követ is jelentette a tiroli osztrák csapatösszevonások hírét. 5 4 Az olasz feltételezéseknek annyi alapjuk volt, hogy Albrecht éppen 1879-ben és 80-ban ügyködött igen komolyan az olasz háború előkészítésén. 5 5 Demonstratív jellegű felvonulásról szó lehet, de az olaszországi invázió eszméje nem jutott túl a katonai vezetők tervezgetéseinek stádiumán. Albrecht arcói megjelenése teljesen szokványos volt, mivel a déltiroli városka jó levegője miatt egészségügyi okokból választott, rendszeres Bécsen kívüli tartózkodási helye volt. 5 6 125
