Folia historica 4

Rúzsa György: Magyarország XVII. századi képe a francia népies grafikában

lelőek. Az előtérben a főszereplőket látjuk nagyobb méretben, a középtérben zajlik maga a csatajelenet, végül a hátteret városkép zárja le. Természetes, hogy hiteles ábrázolásokat itt sem szabad keresnünk. Gyakran vesznek át egyes alakokat vagy részleteket korábban már megjelent kalendáriumokról.

4 A valóságos, földi szereplők mellett, velük együtt gyakran találkozunk a képeken biblia'i vagy mitológiai alakokkal, elvont fogalmak vagy népek megszemélyesítéseivel. A naptárak így a világi apoteózis műfajának bár sokszorosított, de az adott keretek között mégis monumentális hatású képviselői. A franciaországi eseményekkel kapcsolatban főleg XIV. Lajost dicsőitik. A naptárak hivatalos eredetére a királyi privilégium mellett vander Brüggen 1688-as naptárának Franciaország kancellárjához, adott esetben Louis Boucherat-ho/. s/óló ajánlása a bizonyíték De a francia király dicsőítésérc még a magyarországi felszabadító háború eseményeinek ábrázolásainál is módot találtak. A naptárkészítők felfogása szerint a XI. Ince pápa diplomáciai tevékenységének eredményeként létrejött Szent Liga, a császár, Lengyelország és Velence szövetségének a törökök elleni sikerei a francia király - igaz hogy kényszerű — semlegességének is köszönhetők voltak. Másrészt mindig kiemelten szerepelnek a felszabadító háború ábrázolásain a francia önkéntesek, akiknek jelenléte nem történhetett a király tudta nélkül, de akiknek tevékenységét ő, mint akarata ellenére történőt állította be a porta előtt. Az évi naptár szövegét kisebb méretben a lapok alján üresen maradó felületre nyomdai úton vitték rá, vagy külön papírra nyomtatva egyszerűen felragasztották. Csak a XVIII. században készült ez a rész is rézmetszet technikával. Maradtak fenn olyan naptárak is, amelyeken a naptárrész még üres. Ez tulajdonképpen nem nevezhető írás előtti állapotnak, mivel a nyomtatás csak a levonatot érintette, magán a rézlemezen semmiféle változtatást nem okozott. A nyomtatott naptárszövegek rendszerint külön adresszt kaptak, amely nem mindig azonos a rézmetszetével. Ilyenkor a rézmetszetű kép és a nyomtatott szöveg más-más kiadónál készült. Ha ugyanannál a kiadónál ugyanabban az évben két különböző naptár azonos naptárszöveggel jelent meg, ez azt jelenti, hogy az egyik kiadás elfogyván, a rézmetszetnél nagyobb példányszámban nyomtatott naptárszöveget felhasználták a második kiadás új rézmetszeténél is. Előfordul, hogy egy kétfelé osztott felületű almanach azonos alsó képpel, de két különböző felső résszel maradt ránk. Mivel a felső kép a török birodalom gyengülésére vonatkozó politikai allegorikus ábrázolás, arra kell gondolnunk, hogy az első megoldás valamilyen okból nem bizonyult 38