Folia historica 4

Kolba Judit: Hans Mautner brassói ötvös

35. Szabó László restaurátornak köszönetet mondok a segítségért 36. Erdélyi Katalógus 1931. 16., 48. sz.;Kőszeghy E., i. m. 41. Nr. 234.i. 37. Az öv adatai: Ltsz.: 1899.13.17. Vétel Resch Adolftól. MNM. Irattár 1899.33. Vételár 325 forint. Az öv teljes hossza: 74,2 cm (lánc h.: 15 cm), az övcsatok h.: 14-14 cm. 38. Gyárfás Т., A brassai ötvösség... 272. 39. A MNM Középkori Osztályának gyűjteményében övek, láncok és önálló töredékek formájában számos ilyen boglárt őrzünk aranyból, aranyozott ezüstből és aranyozott rézből, közepükön drágakövek és féldrágakövek váltakoznak, de gyakran egyáltalán nem tettek közepükre ékkőtokot és követ. 40. Számos ilyen ábrázolás: Magyar Művelődéstört. III. 378 (fametszetek), 330. (szász polgárnő Erdélyben), 366., 380. 41. Gyárfás Т., A brassai ötvösség... 262. harmadik ostyatartó tál. 42. Megemlítve még Roth, V., Kunstdenkmäler aus den sächsischen Kirchen Siebenbürgen I. (Hermannstadt 1922) 160.2. A hozzá tartozó szövegben viszont nem ennek a tálnak a leírását adja, hanem a mellette levőét. A cibóriumok közé sorolja, bár a XVII. századra véglegesen kialakult liturgikus szokások szerint egyszerre már jóval több ostyát konszekráltak, mint amennyit ebben elhelyezhettek volna. így helyesebb paténaszerűen használt ostyatartó tálkának nevezni. 43. Magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma (Bp. 1884) ... (III. terem, 15. szekrény). 44. Orbán Balázs, A Székelyföld leírása IV. (Pest, 1870) 139 140. 45. Kőszeghy E., i. ni. 41. Nr. 234.

f. Fedeles zománcos serleg, ltsz.: 53.46; fedél nélküli, ltsz.: 60.82.C. 47. A fennmaradt leltárakban színes festett zománcos tárgyakat legtöbbször „virágos kupák"-nak nevezték. Ilyen összeállítás Radvánszky Béla, Családélet és háztartás a XVI-XV1II. században. II. (Bp. 1896) 140.: Maróthy Zsuzsanna és rokonainak osztozása 1610-ből; 169.; Thurzó Borbála jegyajándékai 1612-ből; 226.: Bossányiné ezüsttárgyai 1620-ból; 245.; Thurzó Borbála utólagos jegyajándékai 1625-ből; 341. Illésházy Katalin hozománya 1660 k., ezenkívül több kupát említenek a Varkocsféle összeírásban „virágos" jelzővel; Szabó Károly, Ezüstművek és drágaságok összeírásai a XVI. századból. Századok 11 (1877) 547-548. Ezeket a leírásokat azonban még alaposabban meg kell vizsgálni, valószínűleg a szűkszavú ismertetések „virágos kupái" között, tehát ahol nem szerepel a színes vagy zománcos jelző, egyszerűen virágos mintával trébelt, de zománcozás nélküli kupákra lehet gyanakodni. 48. Gyárfás Т., A brassai ötvösség... 53. 386. sz. 1681. május 1-től 1694. ápr. 16-ig, 147., 185 .sz. 1711-ben mester, »1761. 127. életének rövid története. 49. Uo. 272. az ő munkájának tartja a Bertalan templomi keresztelő medencét. 50. Uo. 54.415. sz. 128: életéről elég részletes ismertetés, a sok perirat és céhbejegyzés alapján; Kőszeghy E., i. m. 46. Nr. 257. 51. Uo. ezt a munkáját nem említi, sőt, semmilyen tárgyat nem köt személyéhez. Az 1931-es erdélyi kiállításon azonban mint az Andrássy gyűjtemény egyik darabja szerepelt, leírása és fényképe: Erdélyi Katalógus 1931. 32. 144. sz. III. Ugyanezt a leírást adja Kőszeghy E., i. m. 46. Nr. 257. a mesterjegy rajzával. 21