Folia historica 4

Kolba Judit: Hans Mautner brassói ötvös

gyűjtött közlése. Később részletesebben Szádeczky /,., i. in., valamint Gyárfás Т., i. ni. idevonatkozó l'cje/ete. 185.. 301. 8. Uo. 117. 9. Uo. 53.. 117. 10. Uo. 156., valamint Gyárfás Т., A brassói ötvöscéhmesterek könyve. Századok 43 (1909) 232, de csak 1667-ig közli a mesterek neveit, valamint a legények névsorát. Némi összefoglaló a brassói mesterekről Kőszeghy Elemér, Magyarországi ötvösjegyek (Bp. 1936), valamint legújabban Mihalik Sándor doktori disszertációjában (kézirat), s ennek nyomtatásban megjelent rövidített változatában: Der Goldschmied Sebastian Hann 1645-1713. Acta Históriáé Artium 16 (1970) 154-155. 11. Mihalik József, Kiinncsszcr Péter. Múzeumi és Könyvtári Ért. Az ötvösművek hitelesítő bélyegeiről. Kőszeghy í. m. 25.; Mihalik J., Régi brassói ötvösség. Arch Értesítő 20 (1900) 17. 12. A tárgy története szempontjából érdekes végigkísérni az aktákon a vétel létrejöttét. A talpas poharat 1892. nov. 20-i levelében ajánlotta fel vételre Schul Henrik fogarasi régiségkereskedő. Német nyelvű levelében azt írja, hogy a poharat egy vándorcigánytól szerezte, származásáról nem tud semmit. Magyar Nemzeti Múzeum (továbbiakban MNM) Irattára: 449/1892. Hampel József múzeumőr válasza: „Tudom a család nevét, melynek kincstárából az ezüstpohár származik és ezért nem lesz nehéz úgy a kegyed, mint jóhiszemű birtokosnak, mint a n. múzeumnak, mint vásárlónak érdekében megtudni azt, vájjon az a vándoreigány saját őseitől örökölte ezt a poharat, melyen a nevet kivakarta." 1893. dec. 23. Uo. öt nap múlva a múzeum igazgatósága levelet küldött gr. Apor Gábornak Segesvárra, vajon a pohár „melyen az Apor címer azt tanúsítja, hogy az Apor család kincstárából való... szíveskedjék a boldogult Apor Károly hagyatéki leltárából ... benne volt e ez az értéktárgy..., s ha igen, jogos úton juthatott e a kereskedelmi forgalomba? " MNM. Irattára 452/1892. Apor válasza: „a kérdéses ezüstpohár nem volt néhai nagybátyám, Br. Apor Károly tulajdonában." Egyúttal a címerképben is kételkedik, szerinte a család XVII. századi címerében nem szerepelt a csillag. Hampel ennek ellenére ír Schul Henriknek: „a vételre ajánlott ezüstpohár származása tekintetében aggodalmaink megszűntek." s latonként 3 ft 50 krajcárt ajánl érte. MNM. Irattára 20/1893. A műkereskedő kevesellhette az összeget, mert január 23-án a 68 és 1/4 latos ezüstpohárért 310 ft-ot adnak postára a Nemzeti Múzeum nevében. MNM. Irattára 47/1893. 13. Ltsz.: 1893.12. Méretei: M: 25,7, Szájátm.: 14,2-14.8. Talpátm.: 13.8 cm. A pohár első közlése Kárász Leó, Apor István ezüst pohara. Arch. Értesítő 13 (1893) 162.; Kőszeghy E„ i. ni. 41.. Nr. 234.b. 14. Viseletükhöz párhuzam Magyar Művelődéstört. III. (Bp. én.) 41., 82., 96., 165. A hangszerek korabeli ábrázolása Comenius Orbis Pictus „Musikáló (Hangicsáló) Szerszámok" c. fejezetének rajzán. 624., valamint egy lantos alakja a fricsi várkastély 1630-as sgraffito díszítésén. Uo. 622. 15. A címer rajza Gyárfás Т., A brassai ötvösség.... 193., 8. sz. leírása uo. 260. 16. Nagy Iván, Magyarország családai I. (Pest 1857) 57. 17. Nagy /., i. ni. 55-56.. valamint bővebb adatok Apor Péter, Metamorphosis Transylvaniae (Bp. 1927) III., VI., XI. és XIII. fejezetében (oldalszám nincs). 18. Vagyongyűjtésükről uo. II., III. fej. Ezenkívül Apor címerrel állították ki az 1931-es kiállításon az Iparművészeti Múzeumban a következő tárgyakat: a) négy egymásbajá19