Folia historica 4

Kolba Judit: Hans Mautner brassói ötvös

Gyárfás könyvében összegyűjtött adatoknál többet, azaz műveiket, azoknak ismertetését megszerezni. Az ötvös életében többször is szó esett fiáról, akit maga tanított. Gyárfás a céhkönyvekben talált néhány adat alapján összeállította a fiú rövid életrajzát is.

4

8 Megemlíti a céhtanulók között, innen tudjuk, hogy 1691 — 1694-ig volt apja mellett inas. Mesterremekét csak azért fogadták el, hogy ne álljon a kontárok közé. A céhkönyvek egy poharát említik, s esetleg nevéhez köthető a brassói Bertalan templom keresztelőmedencéje.

4

9 1761-ben halt meg, anélkül, hogy az ötvöscéhben említésreméltó pozíciót elért volna. Lényegesen több adat maradt ránk a másik Mautner ötvösről, Andreasról (neve szintén előfordul Starckmann változatban is). Valószínűleg unokaöccse lehetett az idősebbik Hans Mautnernek, s talán a rokoni kapcsolat alapján került ő is könnyen a brassói ötvöscéh tagjainak sorába. Érdekes, nagybátyjához hasonlóan ő is több botrányos esettel szerepel a céh krónikájában: élete delén több kisebb verekedésbe keveredik, s a rábízott munkákat többször nem végzi el. Züllött életmódja miatt a céh az öregek tanácsából is kizárta.

5

0 Georg Olescher nagyhírű brassói mester tanítványa volt, s egyetlen megmaradt, bár csak fényképről ismert munkáján felismerhető mestere hatása. Az 1931-es kiállításon szerepelt

5

1 (12. kép), XVIII. századi Louis XIV. stílusban készült, nyolcszögletes, pompás kidolgozású pohár, mely a korszak legszebb emlékei közül való. Holléte azóta ismeretlen, így csak e fénykép alapján hasonlíthatjuk össze a Mautner család tagjainak többi munkáival. Nagy kára a magyar ötvösségnek, hogy rendszertelen élete több remekműtől fosztotta meg a magyar művészetet. JF.GYZETEK 1 .Gyárfás Tihamér, A brassai ötvösség története. Művelődéstörténeti monográfiák 1. (Brassó 1912). 2. Uo. 117., 53., 147., 320. 3. Még 1691-ben is 35 működő mester volt, 14 legénnyel. - Gyárfás Т., i. m. 28. 4. Uo. 77. 5. Uo. 117. 6. Erre vonatkozó adatok Bethlen Gábor 1618-as kiváltságlevelében (hamis aranyból és ezüstből dolgozó mesterek műveit elkobozhatják), Rákóczy György kiváltságlevele 1632-ből, valamint egy német céhlevélben (1656), a szász rendektől. Említve Gyárfás Т., i. m. 34.. 35.. II.c-d, valamint Szádeczky Lajos, Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon II. (Bp. 1913) 327. 7. Ötvöscéhek szabályaira 1. még Römer Flóris, Adalék a magyar ötvösség történetéhez. Századok 11. (1877) 222., 407., 795. — A magyarországi céhszabályok első össze18