Folia historica 3

G. Héri Vera: Kiállítási díjérmek 1842 és 1848 között

gyar címerpajzs van támasztva. Az oszlop mentén: BOEHM szignó. A szelvényben: MAGYAR GAZDASÁGI / EGYESÜLET. H: igen gondosan ábrázolt, alul vastagabb, felül elvékonyodó, csaknem zárt tölgyfa- és szőlőlevelekből álló koszorú, alul szalaggal összefogva. (Az apró makkokon és szőlőindákon látszik a mintázás biztonsága.) A mezőben: A / HONI / GYÜMÖLCSTENYÉSZTÉS / KÖRÉBEN / SZERZETT / ÉRDEMEK / Ezüst, 41 mm. Az érem, mint az a monogramból kiderül, Josef Daniel Boehm műve, és a kortársak teljes elismerését elnyerte. A szakosztály ..hazafias köszönetét fejezte ki... szepesi derék hazánkfiának".

9 Boehm valóban korának nagy éremművésze volt, s ebben az időben már a bécsi vésnöki akadémia tanára is. Érme klasszicista stílusban készült. Bár a klasszicizmus a 19. század felére már akadémikussá merevedett, Boehm azonban a gyakran ábrázolt Ceres megformálásába is változatosságot vitt. Több érmetípust készített az MGE-nek. s csaknem mindig Cerest kellett ábrázolnia, nyilván a megrendelők kívánságának megfelelően. Ceresei mégsem merevek és egyhangúak. Boehm többször járt külföldön és tanulmányozta a nagy képzőművész mesterek munkásságát. Élményeit vázlatkönyvben örökítette meg. Néhány ezek közül a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van. Az MNG 127/1304 leltári számú vázlatkönyvében, a 42. oldalon található rajzban a „gyümölcstermesztési" érem előzményét találhatjuk meg. A rajz álló Madonnát ábrázol redős ruhában, ölében ruhájába csavarva tartja gyermekét. Szabadon maradt karjával hátrafelé mutat. Az alak egyetlen változtatással került az éremre, a női alak az érmen bőségszarut tart. (2. kép) Az MGE levéltári iratai vagy megsemmisültek, vagy lappanganak, így mindössze a korabeli sajtó áll rendelkezésre az érem keletkezési körülményei vizsgálatához. Ez azonban sem a megrendelés, sem az elkészülés idejét és helyét nem közli. Boehm már 1827 óta Bécsben élt, nyilván az érem is ott készült. Verőtöve azonban nem szerepel a bécsi verde verőtőgyűjteményében. Feltehetően az MGE őrizte tovább. A Nemzeti Múzeum Éremtárában szereplő példány peremén a következő szöveg olvasható: NYERTE SCHIREL JÁNOS RIGYICZÉN 1843. Az érem története a következő: az MGE 1843-ban 12 ..gyümölcstenyésztési" érem kiosztását határozta el, éspedig nemcsak azok számára, akik az évente rendezett gyümölcskiállításokon szerepelnek, hanem akik a nemesítésben és oktatásban is jó eredményeket mutatnak fel.

1

0 Az egyesület felhívta a tagságot, hogy az ország egész területéről értesítsék a vezetőséget, kit tartanak különösen eredményes nemesítőnek és oktatónak. Az 1843-as augusztusi közgyűlésen ítélték oda az érmeket, többek között Schirel János ri69