Folia historica 3

G. Héri Vera: Kiállítási díjérmek 1842 és 1848 között

gyiczei (Bács megye) plébánosnak, „aki az ifjúság rendes oktatását a gyümölcs és szederfák nevelésében és nemesítésében eszközlé, és a lakosokat több ezer dugvánnyal ellátá."

1

1 Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a vidéken élő kitüntetetteknek az érmet valószínűleg postán küldték el. Az ezüstérem 1851-ben került a Nemzeti Múzeumba. A Pesti Napló közli a Múzeum első félévi szaporulatát, s ezek között szerepel Schirel ajándékaként „egy ezüst díjérempénz".

1

2 E típusból a Nemzeti Múzeumban egy bronz példány is van. Valószínű azonban, hogy 1848 előtt nem osztották ki, hiszen Zichy az éremdíj alapításakor csak ezüstérmek osztását helyezte kilátásba. Az MGE díjérmével szinte párhuzamosan jöttek létre az 1841-ben alakult Iparegyesület első kiállításának érmei. Az Iparegyesület szintén gazdaságfejlesztő elképzelések nyomán jött létre. Megszervezésében azonban egy Széchényiétől különböző gazdasági koncepció volt az irányadó. Nevezetesen Kossuthnak az az elképzelése, hogy a magyar gazdaság átszervezésében és fejlesztésében csak az ipar fejlesztésével, illetőleg annak elsődlegességét szem előtt tartva lehet eredményt elérni. Konkrét célok kitűzését szorgalmazta, ehhez azonban az adott helyzet alapos megismerésére volt szükség. Ezért vették tervbe 1842 augusztusára egy iparkiállítás tartását, „hogy azon iparművek állapotjával ismerkedjenek meg, melyek mint rendes fogyasztási czikkek naponkint áruban vannak."

1

3 Kossuth koncepciója szerint a magyar nemzeti függetlenség alapja a nemzeti polgárság létrejötte, s ez nem képzelhető el iparpártoló gazdasági intézkedések nélkül. Köztudott, hogy éppen a magyar ipar védelmét szem előtt tartva helytelenítette az osztrák—magyar közös vámterületet. „önismeret a haladás föltétele" — írta Kossuth, s az önvizsgálatra alkalmas kiállítás részvételi szabályzatában külön felszólította az egyesület az iparosokat, hogy ne extra és egyszeri darabokkal szerepeljenek, hanem olyan termékekkel, melyeket a „gyárnokok" folyamatosan tudnak előállítani.

1'

1 A kiállítás augusztus 25-én nyílt a Redout termeiben, és szeptemben 17-ig maradt nyitva. A zárás előtt néhány nappal tartották az „emlékpénzkiosztás végetti műbírálatot".

1

5 Az Iparegyesület 5 arany, 14 ezüst, 30 bronz érem és 31 dicsérő oklevél kiosztását tervezte.

10 A jutalomosztás 1842. XII. 26-án történt.

1

7 A kiosztásra kerülő érmek előlapján ülő női alak van bal felé fordulva. Jobb kezében bőségszaru, bal keze a magyar címerpajzson van. Háta mögött méhkaptár, szálló méhekkel körülvévev. Előtte gyárépület füstölgő kéménnyel. A szelvényben díszítmény. alatta RADNITZKY mesterjegy. Hátlapján: kalász-, szőlő-, gyümölcskoszorú szalaggal átfonva és három helyen megszakítva Horvátország. Erdély és Dalmácia címeré70