Folia historica 3

Tardy Lajos: Az első orosz útleírás Magyarországról

13. Vö. Kazakova i. m. 62. 1.. 11. jegyz. 14. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az eddig nem ismertetett szövegváltozatok egyike-másika egyéb magyarországi részleteket is tartalmaz, ezért a kérdés nem tekinthető lezártnak. Egyébként a hazánkra vonatkozó matériát nem egyetlen változat alapján, hanem a rendelkezésre álló variánsok szövegének egybevetése alapján közöljük. 15. Kazakova megjegyzi (i. m. 61. old.), hogy a kéziratokat — vitathatatlanul nagy jelentőségük ellenére — még nem elemezték tudományos alapossággal. 16. I. m. 367—369. old. 17. Detektorszkij F. I.: Kritiko-biograficseszkij obzor drevneruszkih szkazanij о Florentijszkoj unii. Szt. Peterburg, 1895.. 4., 8—9. old. 18. Danilov V. V.: О zsanrovüh oszobennosztjah drevneruszszkih „hozsdenij". Trudü otdela drevnerusszkoj literaturü. Tom XVIII. Moszkva —Leningrád. 21—37 old. 19. Vö. Stökl i. m. 173. old. 20. „... tu napiszan car' Iusztinian. nacsalnüj zdatelj grada togo, da i inüe cari rim'szkie piszanü, to i zse Ugorszkoe i Alamanszkoe". 21. Ferrarától kezdve az útleíró már nem német, hanem római, majd később lengyel mérföldekben számol. 22. Ti. Brankovics György szerb deszpotával. 23. Krajcar i. m. 382. 1. 24. Kazakova i. m. 70. 1. 25. Február 5. 26. J. Krajcar az orosz szöveg „suba" szavát a török „subasi"-ból eredezteti. mely — szerinte — a 15. századi horvát nyelvben már ismeretes volt. Figyelemmel a „razbit" igének az egyházi szláv nyelvben előforduló jelentésváltozataira, inkább úgy véljük, hogy az útonállók elvették a megtámadottaktól felsőruházatukat is. 27. Vagyis innen már a Balatontól délre húzódó római úton haladtak. Vö. Tóth E.: A pannóniai útkutatás problémái. In: Somogyi Múzeumok Közleményei. II. (1974.) köt. (sajtó alatt). 28. Vö. Kazakova i. m. 70. old.; Stökl i. m 171. old.; Krajcar i. m. 383— 384 old. 29. Vö. Szamota i. m. 92—93. old.; Haraszti—Pethő i. m. 57. old. 30 I tako iduscsu emu ot Rima v put' szvoi na Ruszszkuju mitropol'ju i priszpe v grad, naricaemü Budin, meszjaca marta v 5 den', i ottuda poszlavsu emu szvoja piszania v Ljat' szkuju i Litovszkuju i v Nemeckuju zemlju i na vszju Rusz' pravoszlavnogo hrisztijan'sztva. szice pisa: (köv. Iszidor enciklikus pásztorlevelének szövege)". In: Polnoe Szobranie Ruszszkih Letopiszej. Tom XXV. Moszkva 1949. 258. old. 29