Folia historica 3

Tardy Lajos: Az első orosz útleírás Magyarországról

ahol a zsinat folytatta munkáját, melyet július 5-én fejezett be az ünnepélyes okmány megszerkesztésével, melyet mind a pápa, mind a bizánci császár és a zsinat legtöbb résztvevője aláírt. A színesen ábrázolt ünnepi ceremóniák bevégeztével 1439. szeptember 6-án kelt ismét útra az orosz küldöttség, részben a bárkákkal hajózható víziutakon, részint lóháton. Chioggiából Velencébe hajóztak, melynek a Szuzdali megkapóan szép leírását hagyta az utókorra. Ettől kezdve az orosz küldöttség útja saját szempontunkból jelentősebbé válik. Velencétől Porecsig 110 mérföldet tettek meg,

2

1 innen Pula városáig 30 mérföldet. Itt a viharos Adria miatt tíz napig vesztegelnek. Zeng és Brinje lakosai — írja a Szuzdali — horvátok, akik latin hiten élnek, de nyelvük az oroszra hasonlít. Modruson át érkeznek a Kulpa partján fekvő Ozalj helységbe, majd Jaska és Okies útba ejtésével Zágrábba, amelyről a következőket írja: „Szép és nagy város ez, mely a magyar királyé. Ebben a városban találkoztunk a szerb uralkodóval,

2

2 hitvesével és gyermekeivel; birodalmát Amurat török császár elfoglalta. Ugyanebben a városban, a székesegyházban láttuk a Heródes király által lemészároltatott kisdedek egyikének teljesen ép tetemét, melyet II. András magyar király hozott haza 1217. évi szentföldi hadjáratáról."

2

3 Zágrábtól kezdve a fennmaradt kéziratok egy része a távolságokat már nem római, hanem lengyel mérföldekben adja meg. Rakovec, Körös és Kapronca után a Dráva partjához elérkezve a Szuzdali megállapítja, hogy ez a folyó a határ a szlávok és a magyarok országa között.

2

/' „A Drávától Zákány helységig egy mérföldet kellett megtennünk, Zákánytól Csurgóig kettőt, Csurgó helységtől Felsősegesdig pedig hármat. Csurgó és Felsősegesd között sok a haramia és fegyveres csapat is csak isten segedelmével juthat át bántatlanul. Nemrég, Theodor vasárnapján

2

5 a latrok egy hivatalos embert agyonütöttek."

2

6 Az Albert király halála utáni zűrzavaros állapotokra vet fényt ez a megállapítás. Ezután Illési-puszta,

2

7 Lengyeltóti, Gyugy, Köröshegy és Lepsény útba ejtésével Veszprémbe érkeznek, majd Székesfehérvárra. ,.Ez szép város, mely a szabad síkságon emelkedik; itt koronázzák a magyar királyokat." Székesfehérvártól Martonvásárig négy mérföldet tesznek meg, innen Budáig újabb négyet. 1440. március 5-én érkeznek Budára. A sietőssé, szűkszavúvá vált útleíró itt kissé beszédesebbé lesz: „Buda a magyar királyság fővárosa és a nagyszerű Duna folyam fölött emelkedik. A város szép és nagy, a folyó mindkét oldalán elővárosok övezik. A királyi vár szilárdan, jó helyen emelkedik a város fölött. Az egyik elővárosban 26