Folia historica 3
Tardy Lajos: Az első orosz útleírás Magyarországról
zás külföldi részeit örökítik meg, hanem részletesen megemlékeznek az egyes orosz fejedelemségeken való átutazás eseményeiről is. Tver, Velikij Novgorod, Pszkov után érkeztek meg az első idegen városba, ahol — mint egyébként az egész út folyamán — ünnepélyes fogadtatásban részesültek olyannyira, hogy azt szinte az ökuménikus gondolat diadalmenetének minősíthetjük. Rigából a Dvinán keresztül eljutottak a tengerhez, majd 1438. május 7-én hajóra szálltak. Mind orosz földön, mind a külföldön tisztában voltak a küldetés nagy jelentőségével s ezért is haladt olyan lassan a követség, mert mindenütt véget nem érő ünnepségek és lakomák hosszú vesztegléssel járó sora lassította útjukat. A tengeren veszélyes viharokat éltek át, de május 19-én szerencsésen megérkeztek Lübeckbe, ahol a magisztrátus élén a polgármester fogadta őket. Az egész lakosság az orosz követség elé sietett, s azt nagy ünneplésben részesítette. Az útleírás valamennyi változata egységes abban, hogy a nagy út első részleteit igen aprólékosan írja le, sok egyéni megfigyeléssel, élménybeszámolóval, de ahogy az idő múlt és a sok benyomás hatása alatt a papírra vetés ingere csökkent, fokozatosan mind szűkszavúbbakká válnak a beszámolók, ami sajnos éppen a visszaúton válik különösen érezhetővé. Lübecktől kezdve lóháton folytatták útjukat Lüneburg— Braunschweig— Magdeburg—Lipcse— Bamberg— Forchheim— Nürnberg útba ejtésével. Az úti jegyzetekből tökéletesen hiányzik minden egyoldalúság, elfogultság, vallási fanatizmus — az orosz orthodox egyházat képviselő küldöttség világi Íródeákja nagy elismeréssel adózik az építészeti és művészeti értékeknek, a népes, jó karban tartott, vízvezetékkel ellátott városok kitűnő állapotának. Augsburg rövid leírásánál bukkanunk először magyar vonatkozásra. Itt is meglátogatják a templomokat és az egyikben freskókra bukkannak, amelyek Justinianust, valamint más római, továbbá magyar és német „császárokat" ábrázolnak.'0 Innsbruckról egy rövid mondattal emlékezik meg, majd Trientet említi s ezután kezdődik az itáliai út rögzítése. Ferrarában Jenő pápa ünnepélyesen fogadja az orosz küldöttséget, mely itt találkozik a Palaiologoszok dinasztiájából való VIII. János bizánci császárral is. Ezután a zsinat eseményeinek leírása következik, de a szerző távolról sem szorítkozik a megtárgyalt dogmák fejtegetésére — azokat jószerével el is hagyja — hanem, mint igazi világi férfiú, inkább a látnivalóknak és a mellékesnek látszó eseményeknek, így az élelmiszerek árának és beszerzésének szentel teret. Az orosz küldöttség hazafelé vezető útját 1439. január 27-én kezdte meg, vízi úton, a Po egyik ágán. Február 4-én érkeztek Firenzébe, 25
