Folia historica 3

Tardy Lajos: Az első orosz útleírás Magyarországról

csak az 1724. évben íródott, míg a nyugati utazók már a magyar állam fennállásának sokkal korábbi korszakaival foglalkoznak.

0 Ezért is tarthat számot fokozott érdeklődésünkre az az orosz útleírás, mely Iszidor orosz metropolita 1437—1440 között végbement utazását tartalmazza,

7 melyről néhány régi

8 és újabb

9 publikáció alapján kapunk képet. Az oszmán hatalom terjeszkedése, előnyomulása — főleg a nikápolyi csata óta — joggal nyugtalanította az európai hatalmakat, melyeknek erejét az egymással szembeni konfrontációk emésztették fel. Nyugat és Kelet közös fellépésének legnagyobb akadályát az egyházi szakadás jelentette s ezen akart segíteni — egyébként elhibázott, erőszakos módon — IV. Jenő pápa, amikor az orthodox egyházzal létrehozandó unió céljából összehívta a ferrarai zsinatot, mely munkáját Firenzében fejezte be.

1

0 Ezen a zsinaton népes orosz küldöttség jelent meg, melyet a görög vagy bolgár születésű Iszidor metropolita vezetett. Iszidor metropolita 1437 óta állt az orosz egyház élén és azt az álláspontot képviselte, hogy az oszmán agresszió megállításának egyetlen eszközét Bizánc és Róma megegyezése jelenti. A ferrarai—firenzei zsinaton szívósan kitartott elképzelései mellett,

1

1 de a tveri fejedelem küldötte, Foma, mindenben keresztezte elgondolásait.

1

2 Iszidor metropolitának és kíséretének utazását örökítik meg az egymást kiegészítő részletekben gazdag kódexek, amelyek a Szovjetunió különböző könyvtáraiban és levéltáraiban találhatók.

1

3 Ismertetésünkben ezúttal főleg a magyarországi részletekkel foglalkozunk, mivel számunkra elsődlegesen ezek bírnak fontossággal.

1

4 A szerző kiléte mindmáig nem állapítható meg teljes bizonyossággal, sőt valószínű, hogy a szövegek több szerző tollából erednek.

15 J. Krajcar szerint

1

0 az útijegyzetek három csoportra oszthatók és feltételezhető, hogy a hazánkkal viszonylag legtöbbet foglalkozó változat szerzője a szuzdali Szimeon, aki az orosz küldöttség világi tagjai sorába tartozott.

1

7 Mint V. V. Danilov megjegyzi,

1

8 az ismeretlen szuzdali krónikás műve magán viseli a kor útleírásainak legfőbb általános ismertetőjegyeit: feljegyzi az egyes útiállomások közötti távolságokat, jegyzőkönyvszerű szűkszavúsággal rögzíti a látottakat és csak igen ritkán egyesíti mindezt saját érzéseinek, benyomásainak közlésével. Hogy Danilov megállapítása mennyire találó, azt Szamota István úttörő munkája alapján magunk is megerősíthetjük. Iszidor metropolita és Avramij szuzdali püspök

1

9 több mint száz személyből álló kíséretükkel 1437. szeptember 8-án indultak el hosz_ szú útjukra Moszkvából Ferrarába. A feljegyzések nemcsak az uta24