Folia historica 3

Fülep Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk feliszabadulása óta

bői (1973); FÜLEP FERENC, Neuere Ausgrabungen in der Römerstadt Sopianae (Pécs) (1974). A második sorozat az évről évre lefolytatott országos ásatási tevékenység összesítéséül szolgál. Számos közművelődési jellegű kiadvány jelent meg: RÖZSA GYÖRGY. Régi várképek (1955); ROZSA GYÖRGY, Régi magyar csataképek (1959); MIHALIK SÁNDOR, Emailkunst in alten Ungarn (1961); С. WILHELMB GIZELLA, Magyarország történetének képeskönyve 896— 1849. (1962); VÉRTES LÁSZLÓ, Kavics ösvény. A vértesszöllősi előember regénye (1969); Budapest múzeumai. Szerkesztette KOREK JÖZSEF (1970); DIENES ISTVÁN, A honfoglalás kora (1970); B. SEY KATALIN—GEDAI ISTVÁN, Éremkincsek (1973), RÓZSA GYÖRGY—SPIRA GYÖRGY, Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok, iratok (1973); H. KOLBA JUDIT—

Т. NÉMETH ANNAMÁRIA, Ötvösművek (1973). Sokfajta kiállítási vezető, levelezőlap és diapozitív szolgálta a látogatókat. A múzeum közművelődési munkáját azonban erősen akadályozza, hogy — elsősorban anyagi okok miatt — ezeknek a választéka nem eléggé bő és nem kapható annyiféle füzet, vezető, népszerűsítő kiadvány, amenynyi egy ilyen nagy intézményben kívánatos lenne. A Magyar Nemzeti Múzeum az elmúlt 30 év alatt jelentős helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos és múzeumi életben. A múzeum dolgozói közül többen tagjai nemzetközi tudományos szervezeteknek, tiszteleti tagjai külföldi tudományos intézményeknek és társaságoknak. Dolgozóink közül többen vezető szerepet játszanak a különböző nemzetközi tudományos szervezetekben. Tudományos kutatóink tevékenysége számos nemzetközi elismerést szerzett a múzeumnak, kiállításrendezési metódusa a nemzetközi múzeumi területen ismert és elismert. 1962-ben az UNESCO Museum с. folyóirata külön számot szentelt a magyar múzeumoknak, és ebben a számban részletesen ismertette többek között a Magyar Nemzeti Múzeum didaktikus kiállítási módszereit is. Múzeumunk a világ minden részén kb. 500 múzeummal, tudományos intézménnyel, könyvtárral tart fenn tudományos, levelező és könyvcsere-kapcsolatokat. Éremtárunkat a világ minden részéből megkeresik a nálunk őrzött érmek kópiáiért, fényképeiért. A 173 éves Magyar Nemzeti Múzeum életében a felszabadulás óta eltelt 30 év teljesen új történeti korszakot jelent. A harmincéves fejlődés eredményeként anyagában megsokszorozódott, hazai és nemzetközi tudományos súlyában megnövekedett, sokrétű intézménnyé vált, amelyik fontos tényezője a magyar tudományos kutatásnak és egyik fellegvára kell, hogy legyen a hazai közművelődésnek. Ezzel az elhatározással indul a Magyar Nemzeti Múzeum fejlődésének következő évtizedei felé. 2' 19