Folia historica 3
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól
künk, vagy akár mindketten még az éjszaka folyamán visszatérve az 1. hadsereghez, még idejében intézkedhettünk volna." — Kérinek igaza van: döntő momentum volt az időtényező. Ekkor még a hadsereg Miklós Béla parancsát követte, de már október 17-én Miklós elkésve adja ki parancsát a 4. Ukrán Front törzsszállásáról az ellenségeskedések megszüntetésére, az útvonalaknak a szovjet csapatok előtti megnyitására, és a németek elleni harc azonnali megindítására. Ekkor már László Dezső altábornagy az 1. hadsereg új parancsnoka. A késedelem és az a hiba, hogy Kérin kívül Miklós Béla is átment a szovjet hadsereg oldalára — ekkor végzetesnek bizonyult. Az 1. hadseregre már csak a szétesés, demoralizálódás várhatott és nem a felszabadító harcokban való dicsőséges részvétel. Vázlatosan a fentiekben foglalhatjuk össze Kéri Kálmán visszaemlékezését az 1. hadseregparancsnokságon történtekről és az átállásról. 10 2 A további események a szakirodalomból ismeretesek. 10 3 Visszatérve az 1. hadseregparancsnokság magatartására október 15-én és 16-án, a tények alapján megállapítható, hogy Miklós Bélát a tehetetlenségig sokkírozták az események. A meglepődésen és a felháborodáson kívül teljes tétlenség, passzivitás jellemezték magatartását. Ismerte az előzményeket (nem úgy mint Kéri), tájékoztatást kapott Horthytól és Vattaytól a folyamatban lévő fegyverszüneti tárgyalásokról, október 11-én megkapta Horthytól a rejtjeles távirat szövegét. Az átállásra vonatkozó hadparancsot Vattay távbeszélőn keresztül megerősítette — és mindennek ellenére sem cselekedett. Amikor pl. Berkó István alezredes a proklamáció elhangzása után hadtestparancsnoka, Hollósy-Kuthy altábornagy megbízásából a főhadiszálláson megkérdezte tőle, hogy mi a teendő, azt válaszolta, hogy ő is felsőbb intézkedést vár. 1 0' 1 Október 15. kritikus óráiban sem a vezérkar főnökét, Kéri Kálmánt, sem a hadműveleti osztály vezetőjét, Székely László tábornokot nem tájékoztatja a kormányzói kihallgatáson kapott parancsról és a Vattayval folytatott telefonbeszélgetéséről. Kérinek az átállás után sem tett említést az eseményekről, holott a debreceni kormány megalakulásáig együtt dolgoztak. Október 15-én és 16-án — helyette — valamennyi intézkedést Kéri Kálmán ezredes foganatosította, ő maga pedig — mint Aggteleky írja — megfutamodott a felelősség elől. ahelyett, hogy csak közegeit küldte volna át az átállás megtárgyalása végett. Átmenetele a 4. Ukrán Front parancsnokságára október 15. budapesti kudarcával, Szálasi hatalomra jutásával, és részben azzal a félelemmel magyarázható, hogy őt a németek •— Veress Lajoshoz hasonlóan — letartóztathatják. 10 3 198
