Folia historica 3
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól
A katonai helyzet nem indokolta Miklós Bélának ezt a pesszimizmusát és a felelősségvállalás elhárítását. Az 1. hadsereggel szemben felhasználható német erők — egy Rahón állomásozó zászlóaljtól eltekintve — a hadsereg körzetében nem voltak. Bal szárnyán Uzsoknál, jobb szárnyán Felsővizsó körzetében Wöhler tábornok 8. német hadserege súlyos harcokban állott. 10 6 Miklós Béla azonban a döntő órákban nem rendelkezett a szükséges erkölcsi bátorsággal, hogy merte volna vállalni a felelősséget és a kockázatot, hogy a hadserege élén végrehajtsa az átállást a szovjet csapatokhoz. Csak kompromisszumos megoldásra volt képes. Erre a történelmi feladatra — Horthy sok más vezetőjével együtt — ő sem bizonyult alkalmasnak. A tét pedig nem volt kisebb, mint megnyitni az utat Budapest felé, biztosítani a főváros gyors elfoglalását és a szovjet hadsereg oldalán részt venni Magyarország teljes felszabadításában. Az ország megmentésében döntő részt vállaló győzelmes hadvezér szerepe helyett megelégedett azzal, hogy a 4. Ukrán Front parancsnokságán — számottevő eredmény nélkül — röplapokat és felhívásokat bocsásson ki volt hadserege katonái számára. Igaz, még így is ő lett a demokratikus Magyarország első miniszterelnöke... A magyar katonai átállás problematikájával kapcsolatban végül még egy kérdést kell röviden érintenünk: mi volt az oka annak, hogy viszonylag csak csekély a száma azoknak a magyar katonáknak, akik átálltak a szovjet hadsereg oldalára. A történeti irodalomban főleg Korom Mihály foglalkozik ezzel a kérdéssel. 10 7 Szovjet levéltári források és Gosztonyi adatai alapján megállapítja, hogy október 20-tól 30-ig kereken 20 ezer magyar katona és tiszt ment át a 4. Ukrán Front alakulataihoz (közülük több, mint tízezren század-, vagy zászlóaljkötelékben, parancsnokaikkal együtt!). Úgy véli azonban: ez nem változtat azon a tényen, hogy „sem Miklós Béla és törzskara, sem pedig a szovjet szervek törekvései és segítése nem tudták sem az 1. magyar hadsereget, vagy legalábbis annak zömét, sem a 2. hadsereget átállítani. Az első napokban folytatott huzavona és felelősség nem vállalás miatt elszalasztott átállási alkalom elmúlt azzal, hogy Szálasiék leváltották a hadseregek és seregtestek parancsnokait és nyilas-németbarát tiszteket állítottak a helyükre. Ezzel tulajdonképpen annak a lehetősége is elveszett, hogy a fegyverszünet következményeként átállt magyar magasabb egységek, akár egész hadseregek képezhessék az új magyar szabadságharcos honvédség magvát. " 10 8 Vizsgálatai során Korom azt is felveti, hogy a magyar oldalon elkövetett hibákon kívül más okok nem játszottak-e közre a tömegesebb méretű átállás elmaradásához. Miklós Béla. Kéri Kálmán és más visszaemlékezők nyilatkozataira hivatkozva, arra a megállapí199
