Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

ciót indítson Németország ellen, ezt előttem több alkalommal is kijelentette."

8

8 Az Adenauer kancellárhoz 1954. november 3-án intézett levelében — amit emlékirataiban nyilvánosságra hozott — egy évtized múltán is változatlanul úgy látja, hogy Magyarország szempontjából erkölcsi-politikai tekintetben egyaránt helyes lépésnek bizonyult elkerülni a német fegyveres erőkkel való összecsapást. Felelős és magas beosztású volt katonai vezetők részéről a nyugati emigrációban úgyszólván Aggteleky altábornagy az egyetlen, aki helytelenítette az „erkölcsi" aggályokat a fegyverszüneti szerződés ama pontjával kapcsolatban, hogy a magyar hadsereg, átállva a Vörös Hadsereg oldalára, megtámadni tartozik a német megszállókat. Helyesen állapítja meg Székely László tábornokhoz intézett levelében: „Először is, ha »fair«, vagy nem »fair« magatartásról egyáltalán beszélni lehet (amit én kétségbe vonok, sőt egyenesen tagadok), Németország a háború folyamán, de különösen amióta a hadiszerencse elfordult tőle, egyre számosabb, egyre súlyosabb, Magyarország legvitálisabb létérdekeit sértő »nem fair« cselekedetet követett el ellenünk."

8

9 Aggteleky szerint szovjet követelés nélkül is feltétlenül meg kellett volna támadni a németeket.

0

0 1944 sorsdöntő októberében Horthy nem állt egyedül ismertetett felfogásával. Mindkét hadserege, amellyel a katonai átállást, a német háborúból való kilépést biztosítani lehetett volna, olyan parancsnokokkal rendelkezett, akik vele együtt „ódzkodtak" a németek megtámadásától. Veress Lajos nyíltan megírja egy Aggtelekyhez intézett levelében, hogy őket, hadseregparancsnokokat, csak az érdekelte: mi a teendő. Mivel a kormányzó a németek megtámadásától ódzkodott, „ezért mi — Miklós és én — ettől eltekintettünk s csak kényszerű szükség esetén számoltunk azzal a lehetőséggel, hogy őket hátba támadjuk."

9

1 Ezért van igaza Aggtelekynek, amikor megcáfolja Miklós Bélának a felszabadulás után Debrecenben közzé tett eme nyilatkozatát: „Gondolkodás nélkül cselekedtem. Azonnal kiadtam a parancsot, hogy az arcvonalat fordítsák a németek ellen."

9

2 Mint ismeretes: ilyen parancs nem hagyta el az 1. hadsereg főhadiszállását! Október 15. tragédiáját magyarázza, hogy Horthy, Lakatos és Hennyey közt fel sem merült a Vörös Hadsereghez történő átállás gondolata. Hennyey szerint „a háború befejezésére egyedül az a lehetőség állott nyitva, hogy »félreállunk«, s az ország jövőjét a sorsra bízzuk".

9

3 Íme, ilyen felelős vezetői voltak Magyarországnak a háború sorsdöntő időszakában! Az 1944. október közepére kialakult hadászati és hadműveleti helyzet alapján a fegyverszünet, illetve az átállás végrehajtására csak akkor kerülhetett volna sor, ha az 1. és 2. hadsereg az arc191