Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

jön létre, ami Jugoszláviát illeti, 50—50%-ban osztanák meg az ügyek intézését. Churchill emlékiratai szerint Sztálin a fenti javaslatokat tudomásul vette, „beleértve azt is, hogy Bulgáriában a döntéseket a Szovjetunió hozza, Magyarországon pedig a szovjet és angol álláspontok egyenlő arányban jönnek számításba." (Kiemelés tőlem, V. K.) A tárgyalások eredményéről Roosevelt elnököt is informálták, aki nem emelt kifogást a megállapodás ellen.

7

8 A fentiekből kiderül, hogy megalapozatlannak kell tekintenünk Horthy állítását, amely szerint azért volt sürgős a szovjet félnek a magyar fegyverszüneti okmány aláírása, mert az amerikaiak tiltakoztak az ellen, hogy nélkülük folytassanak tárgyalásokat Magyarországgal.

7

9 Ugyancsak tévedésen alapul horthysta köröknek az a megállapítása, hogy a szovjet kormánynak nem volt felhatalmazása Anglia és az Egyesült Államok nevében is tárgyalni.

8" Még kevésbé lehet azt állítani, hogy Moszkva a magyar fegyverszünet kérdésében „kész helyzet elé akarta állítani a szövetségeseket" — mint ezt Hennyey írja.

8

1 Ennek egyébként ellentmond Hennyeynek az a közlése is, hogy Molotov október 8-án fogadta a magyar bizottságot és kijelentette Faraghonak: az angol és amerikai szövetségesek nevében is tárgyal. Az már más kérdés, hogy Horthy azért ragaszkodott az „előzetes fegyverszüneti szerződés" formulához, mert abban reménykedett: a végleges fegyverszünet aláírásakor az angolszász hatalmak képviselőinek jelenlétében „a feltételek előnyösebbek lesznek".

8

2 Jellemző egyébként Horthy manővereire, hogy október 11-én nemcsak azért kérte a szovjet hadsereg további alföldi előnyomulásának a leállítását, mert néhány napos időre lett volna szüksége a katonai átállás végrehajtásához. A valódi célja kettős volt: időt akart nyerni az angolszász hatalmak bevonásával még mindig remélt tárgyalásokhoz és megoldást keresett a „Németország elleni hadüzenet elejtésére".

8

3 Az előzetes fegyverszüneti egyezmény egyik sarkalatos és a memoár-irodalomban sokat vitatott pontja volt, hogy Magyarország szakítson meg minden kapcsolatot Németországgal és kezdje meg ellene az aktív hadműveleteket. Miután a szovjet főparancsnokság látta, hogy Horthyék nem hajtják végre az egyezményt, Antonov hadseregtábornok október 14-én 48 órás ultimátumban követelte a kormányzótól a vállalt kötelezettségek teljesítését. Hennyey írja idézett könyvében: „A kormányzóval együtt az volt a felfogásunk, hogy az orosz ultimátumot nem fogadjuk el." Végül is Horthy nem utasította el az ultimátumot, ami október 16-án reggel járt volna le és ezért októbor 15-re előrehozta az eredetileg későbbre tervezett kiugrási kísérletet. (Hennyey szerint a Tiszától keletre elvesztett csata is erre késztette a kormányzót.) 189