Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

Megye magyar német román szerb ossz. ki- össz. ki- össz. ki- össz. kilak. vánd. lak. vánd. lak. vánd. lak. vánd. ARAD 23321144 BÁCS-BODROG 12314423 KRASSÓ-SZÖRÉNY 4 3 2 1 1 2 3 4 TEMES 44211233 TORONTÁL 34214312 Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor I—IX. k. Budapest. 1897. I. k. 100— 101. old. — MSK. Űj sorozat 67. k. 26—32. old. adatai alapján. 75. MSK. Üj sorozat 67. k. 21.. 23.. 25. old. 76. Uo. 21.. 23. old. — Matlekovits Sándor: i. m. I k. 100—101. old. 77. MSK. Üj sorozat. 67. k. 23. old. 78. Matlekovits Sándor: i. m. 100—101. old. — MSK Üj sorozat 67 к 20—23. old. A megyék részarányának megállapításakor a városokat nem vettük figyelembe, mert azok, éppen a városok lakosságának a megyékétől nagyban eltérő összetétele miatt, erősen módosították volna a tényleges részarányokat. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a városok kivándorlását külön tárgyaljuk. 79. Külön városi kivándorlási táblába csak a törvényhatósági jogú városokat vettük fel. MSK. Új sorozat. 67. k. 3., 5.. 6—7., 21., 23. old. 80. 1900-ban Temesvár népességének 51,7%-a, Pancsovának pedig 39,8" o-a volt német. MSÉ. 1903. 24. old. 81. Az említett városokban a következő volt a magyar lakosság részaránya: Baján 80,3%. Szabadkán 86,0%. Zomborban pedig 31,2%. Szabadka esetében a viszonylag mérsékelt kivándorlásban bizonyára az is közrejátszott, hogy a századfordulón, ill. a 900-as évek elején a lakosság egy része parcellázás, ill. örökbérlet útján helyben vagy Kiskunhalas pusztáin földet tudott szerezni. Bálint Sándor: Szegediek Bács-Kiskun homokján. Cumania 2. (1974) 415., 423—424. old. 82. 1912., 1913-ban a Bács-Bodrogból szabályszerű szerződéssel kivándorló 3791, ill. 2355 fő közül, 1912-ben 1934 és 1913-ban 1293 fő ment ki Fiúmén keresztül. Arad megyéből 2119-ből 563, ill. 1711 főből 409 fő ment ki Fiúmén keresztül. Temesből 4133 főből 492 fő. ill. 3569 fő közül 461 fő szállt Fiúméban hajóra. MSK. Üj sorozat 67. k. 79. old. 83. Uo. 34. old. A föld öröklődéséből kirekesztett fiúgyermekeket a gazda általában valamilyen szakma megtanulására adta, a kisipar hanyatlása azonban ezt a folyamatot megakadályozta. Mivel mind a mezőgazdaság, mind a kisipar munkaerő-felvevő képessége leszűkült, az eddig ide igyekvő elemek fokozottabb mértékben kényszerültek el-, ill. kivándorolni. Német szokásokat lásd részletesebben: Andrásfalvy Bertalan: Hagyomány és alkalmazkodás a baranyai német és magyar falvakban. Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. I—

III. к. Szerk.: Hofer Tamás, Kisbán Eszter. Kaposvári Gyula. Szolnok. 1974. I. k. 146. old. 84. Jeszenszky Ignác által Torontál megyében végzett gazdaságossági számítások szerint egy 20 holdas kisgazda évi összes bevétele 1780 K. Ebből a földet terhelő kiadások: állami adó 220 K, általános jövedelemadó 77 К 66 fill., községi pótadó 144 K, vízszabályozási járu152