Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

lék 30 К, útadó 22 К. betegápolási járulék 22 К. személyi adó 8 K, jószágra 240 K. munkabérek, aratás, kapálás 200 K, szerszámokra 60 K, vagyis összesen 1023 К 66 fillér. De ezekhez a kiadásokhoz jött a jelzálogos terhek százalékai címén 300 К. Ha pedig még a kölcsönöket is törleszteni akarta, akkor újabb 200—300 K-t kellett kifizetnie. Végül 100—200 K-ja maradt, amiből megélni már alig tudott, következett tehát az újabb kölcsön felvétele vagy a kivándorlás. Jeszenszky Ignácz: i. m. 78. old. — A jelzálogos kölcsön felvétele is nagyon drága volt. Egy 400 koronás kölcsön telekkönyvi biztosítási költsége a különböző illetékek és díjak felszámításával 66 К 52 fillért tett ki. Jeszenszky Ignácz: i. m. 9. old. 85. A nagykikindai telekkönyvvi hatósághoz tartozó 10 község jelzálogos terhei 1903-ban 62 millió K-t tettek ki. A kivándorlók 1907-ben 272 760 K-t küldtek haza adósságaik törlesztésére. Jeszenszky Ignácz: i. m. 8. old. — Farkas Pál: Kivándorlás és visszavándorlás. Klny. a Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908. évfolyamából. 26—27. old. 86. Lányi Mór: i. m. 8. old. 87. A nagyszentmiklósi járásban a Nákó-féle uradalom és Robert pármai herceg birtokának parcellázása. A központi járásban Ernesztháza, Lázárföld. Katalinfalva német lakóit a Schaumburg—Lippe-féle uradalom nagymértékű parcellázása indította meg Amerika felé. Szentiványi Ferenc: i. m. (1911) 8—9. 12. 20—21. old. 88. Uo. 17—18. old. 89. A német nemzetiségi propaganda elítélésére lásd: Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VI. k. 76. old. Sziván Imre felszólalása. Egyetértés, 1902. aug. 12. Kivándorlási kongresszusok. — Uo. aug. 13. A kivándorlás ellen. A telepítés és nemzetiségek problémáját az uralkodó osztály, a nemzeti állam kiépítése szempontjából legélesebben a Budapesti Hírlap fogalmazta meg „ ... földet a parasztnak, de csak a magyar parasztnak, mint a legjobb katonaanyagnak, amely a civilizációra legalkalmasabb és a föld megművelésére is legjobb képességekkel bír... Az idegeneknek és magyarosodni nem akarók földjeit a magyar parasztnak kell adni kártalanítás mellett." Budapesti Hírlap. 1902. okt. 26. — Hasonló módon foglalt állást a Magyarország c. lap is: Magyarország. 1902 szept 7., okt. 17., nov. 6. — Sándor Pál; i. m. 71—73. old. 90. A délvidéki kivándorlási kongresszus . .. i. m. 41—42. old. 91. Uo. 49. old. 92. Szentiványi Ferenc: i. m. (1912) 5—6. old. 93. Osován 74%. Cservenkán 76%, Kucurán 62%, Kulán 70%. Ű.iverbászon 74,5%, Privnicán 58%, Keresztúron 60,5%, Tiliporán 61,2%, Kátyon 61,5%. — Lányi Mór: i. m. 17. old. — 1895-ben Krassó-Szörény. Temes, Torontál megyékben 40—50%, Bács-Bodrogban 50—60% között és Arad megyében pedig 60% fölött volt a törpegazdaságok száma. — Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. I—

И. k. Szerk.: Szabó István. Budapest. 1965. II. k. 124—125. old. 94. Gazdasági Értesítő, Zombor. 1904, január—február, 8. old. — Lányi Mór: i. m. 8. old. — Szentiványi Ferenc: i. m. (1911) 9., 12. old. 95. A délvidéki kivándorlási kongresszus ... i. m. 152—153. old. — Lányi Mór: i. m. 8. old. 153