Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

statisztikák vezetése, de nem kis szerepe volt a rossz termésnek és az ezen időszakban lezajlott agrárszocialista mozgalmaknak is. 70. 1913-ban a balkáni háború kitörése miatt útlevéltilalmat vezettek be, amelynek értelmében a hadköteles egyének kivándorlását megtiltották. Ezért tapasztalható az 1912-es kisebb mértékű felélénkülés után a kivándorlók számának apadása. 71. Az ezer lélekre eső kivándorlók számában Torontál megye az 189Э 1913 közötti 4,5-es országos átlagot csaknem megduplázva is csak a 18. helyen áll. 72. sz. jegyzet. 72. Az öt délvidéki megye évenkénti kivándorlószámait végigtekintve megállapíthatjuk, hogy 1905—1907 között mindenütt jelentős emelkedés mutatható ki, és 1908—1913 között jelentős a visszaesés, de ez már korántsem egyenletes minden megyében. Ha az 1905—1907., ill. az 1908—1913 közötti arányszámokat összehasonlítjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy Bács-Bodrog, Temes és Torontál megyékben a visszaesés jóval nagyobb 1907 után, mint Arad és Krassó-Szörény megyékben. Itt a visszaesés kisebb arányú — igaz, hogy tényleges részesedésük is kisebb — és az 1908 utáni kivándorlás intenzitása is egyenletesebb. A délvidékit a felvidéki kivándorlással összehasonlítva legszemléletesebben talán úgy lehetne ábrázolni, hogy amíg a Délvidék kivándorlása 1899—1907 között egy meredek felfutású hegyoldal, amelynek legmagasabb pontja 1907. és utána 1913-ig kisebb hegyek váltogatják egymást — különösen Bács-Bodrog, Temes és Torontál megyék esetében —, addig a felvidéki megyék kivándorlása az első periódusban inkább egy magas platóhoz hasonlítható, amelyen 1905., 1907-ben vannak kisebb csúcsok, a második periódusban pedig ugyanez a formáció ismétlődik, csak lényegesen alacsonyabb szinten. MSK. Üj sorozat. 67. k. 6—7. old. 73. A kivándorlás nemzetiségi megoszlásának vizsgálatánál a részletes elemzésből kihagytuk a rutén, szlovák és horvát nemzetiségűek vizsgálatát, mert ezek az egyébként is alacsony helyi lélekszámuknál fogva, viszonylag kis mértékben képviseltetik magukat a kivándorlók között. A ruténok közül 1899—1913 között Bács-Bodrogból 487, Aradból 27, Krassó-Szörényből 32, Temesből 2. Torontálból 3 fő vándorolt ki. A szlovákok kivándorlása valamivel jelentősebb. Bács-Bodrogból 1801. Torontálból 562, Aradból 181, Temesből 130 és Krassó-Szörényből 28 fő. A horvátok kivándorlása a legminimálisabb, az öt délvidéki megyéből összesen 357 horvát kivándorló volt. MSK. Új sorozat 67. 26— 32. old. 74. Táblázatunk egyik számcsoportjában azt tüntetjük fel. hogy az egyes nemzetiségek számarányuk szerint hányadik helyet foglalják el az illető megyében, a másik számcsoport pedig azt tünteti fel, hogy az egyes megyékben a kivándorlás szempontjából melyik nemzetiség hányadik helyen áll. 151