Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

vándorlása és visszavándorlása. 1899—1913. MSK. Üj sorozat 67. k. Budapest, 1918. 61. A megye 126 községe közül 1902-ben már 52 községből volt kivándorlás. Lányi Mór: i. m. 5—7. old. 62. Bár Latinovits Pál jelentésében azt állítja, hogy a kivándorlók nagy része „szláv" nemzetiségű, de ezt Lányi adatai megcáfolják. Lányival hasonló eredményre jut az adatgyűjtések alapján De Pottere Brunö is, aki szerint ugyan az első kivándorlók szlovákok és rutén kivándorlók voltak, de a „... 90-es évek végén azonban váratlan egyszerre megmozdulni látjuk az egyes bács-megyei német községek lakosságát is és innen tovább terjedve a Délvidék több törvényhatóságának első sorban német, de — bár kisebb, azonban szintén fokozódó arányban magyar, szerb, sőt újabb időben a román községek lakossága között is". OL. Belügyminiszter Elnöki iratok (továbbiakban: BM. Ein.) 1902. 169. res. — A délvidéki kivándorlási kongresszus... i. m. 32—33. old. 63. Amerikai kivándorlás és visszavándorlás. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület szakértekezletén 1908. évi januárius 24-én és 25-én mondott beszédek és az az által kiküldött tízes bizottság emlékirata. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Közleményei III. (továbbiakban: MTE. Közi. III.). Budapest, 1908. 40—41. old. A kivándorlás lökésszerű megindulását jelzik a statisztikai adatok is: 1903 végéig kb. 3600 fő. 1904 augusztusáig 900 fő és augusztustól decemberig 5087 fő. — Uo. 42—43. old. 64. A délvidéki kivándorlási kongresszus... i. m. 41—43. old. Köztelek, 1902. augusztus 16. 65. Többek között Jeszenszky Ignácz: Torontál vármegye gazdasági monográfiája. Budapest. 1904. (Klny. a Közgazdasági Szemle 1904. évi május havi füzetéből.) Megyei monográfiák XIII. — Szentiványi Ferenc: Torontál vármegye közgazdasági és sociális állapota a XX. század első tizedében. Budapest, 1912. (Klny. a Közgazdasági Szemle 1912. évi március havi füzetéből.) Megyei monográfiák XXVI. — Rácz Gyula: A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása. Budapest, 1906. — A Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesületnek évi jelentései. 66. OL. BM. Ein. 1902. 169. res. A Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesületnek 1900. évi jelentése. Zombor, 1903. 14. old. — MTE. Közi. III. 1908. 45. old. — Gazdasági Értesítő. Zombor, 1902. március 1 old. 67. A délvidéki kivándorlási kongresszus . . . i. m. 33—35. old. 68. MSK. Űj sorozat 67. 2—7. old. Táblázatunkban nem választottuk szét a kivándorlókat az egyes útirányok szerint, mert az amerikai kivándorlás az egész időszak alatt meghaladta az összes kivándorlás 90%-át. A németországi kivándorlás Krassó-Szörény és Bács-Bodrog megyékből volt komolyabb mértékű: 3424, ill. 2688 főt tett ki. Az egész Délvidékről összesen 7726 fő ment ki. Románia felé irányuló vándormozgalom Krassó-Szörény és Arad megyékben volt nagyobb mértékű: 2980, ill. 2075 fő ment ki. Az öt délvidéki megyéből összesen 7750 fő vándorolt Romániába. MSK. Üj sorozat 67. 83.. 91. old. 69. A kivándorlásnak 1905., ill. 1907-ben tapasztalt rohamos növekedése részben abból is adódik, hogy 1904-től pontosabbá vált a kivándorlási 150