Folia historica 3
Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája
Az első alkalom, amikor több-kevesebb alapossággal felmérték a délvidéki megyék helyzetét, a kivándorlási kongresszus előkészítésének időszaka volt. Az adatgyűjtések során felszínre kerültek azok az okok, amelyek a kivándorlás kiváltói voltak: a kisbirtokosok tönkremenése, helytelen hitelpolitika, lokális munka- és keresethiány, földéhség, helyenként a tagosítás és legelőfelosztás, földárak emelkedése, magas állami és pótadók stb., vagyis mindazok a gazdasági bajok, amelyek a mezőgazdasági termelés válságával függtek össze. 10t i Az 1902. augusztus 10—11-ére Temesvárra összehívott kongreszszus azonban a fenti tények konstatálásán túl nem jutott, nemcsak ezért, mert a Délvidéken 1902-ben a baj még nem mutatkozott meg teljes nagyságában, hanem azért is, mert az OMGE által meghirdetett kivándorlási akciónak, az 1902-ben megtartott országrészi kivándorlási kongresszusoknak és a pozsonyi gazdakongresszusnak csak egyik és nem is a legfontosabb tanácskozási témája volt a kivándorlás problémája. A kongresszusok — s így a délvidéki is — kitűnő alkalmat kínáltak az agrárius, nagy- és középbirtokos érdekek hangoztatására, aminek különös fontosságát az adta meg, hogy 1902 végén kellett megkötni az új gazdasági kiegyezést, amelynek révén az agráriusok jelentős kedvezményeket igyekeztek elérni. A kivándorlás ügye melletti országos hangulatkeltés mint társadalmi akció kevés konkrét eredménnyel járt. 10 7 A kormányhoz felterjesztett, a kivándorlással kapcsolatos javaslataik egy része ugyan megvalósult az 1903. IV., a kivándorlás szabályozásáról szóló törvényben — mint tudjuk, maga a törvény eredménytelen volt —, de a kivándorlás problémájának megszüntetésére tett általános javaslataik: a mezőgazdasági kultúra emelése, a hazai ipar felkarolása, a hitelviszonyok rendezése, helyes birtokpolitika alkalmazása stb. hatástalanok maradtak. 10 8 A megyei társulatoknak és gazdasági egyesületeknek tett javaslatok: értékesítő és fogyasztási szövetkezetek szervezése víziutak fejlesztésére, nagy csatornázási munkálatok beindítása — a felesleges munkaerő alkalmazására —, az általános munkakedv és kitartás fokozása stb. 10 9 már eleve nagyon korlátozott hatékonyságúak lehettek. A kivándorlás szabályozására alkotott törvény teljesen hatástalan maradt, annak liberális szellemével a Bács-Bodrog megyei Gazdasági Egyesület vezetői is egyetértettek. Szerintük sem lehet hatalmi eszközökkel megakadályozni a kivándorlást, mert az kenyér- és munkakeresés, és ennek akadályozása sértené az egyéni szabadságot. 110 Torontál megyében ugyan megkísérelték, hogy a törvény intenciói szellemében Fiume felé irányítsák a kivándorlókat, visszatartották azokat, akik Bréma és Hamburg felé igyekeztek é3 üldözték ezek 136
