Folia historica 3
Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája
egyre többeket foglalkoztató magyar nemzeti állam kiépítésének akciója is, amely nemcsak politikai, kulturális oldalról, de éppen a Délvidéken, parcellázási és főként állami telepítési akciók révén gazdaságilag is érzékenyen érintette a nemzetiségeket. 8 9 A kivándorlók társadalmi megoszlása A kivándorlás — általános gazdasági okainak ismeretében nyilvánvalóan — legnagyobb mértékben a délvidéki agrárproletariátust és parasztságot érintette. Az agrártársadalom belső polarizációja következtében nagy tömegek csúsztak le a nincstelenek, törpebirtokosok kategóriájába. Főként ezekből verbuválódott a kivándorlók tömege. Legkorábban és legnagyobb tömegben az agrárproletárok vándoroltak Németországba és Amerikába, és később is közülük került ki a kivándorlók legnagyobb része. A rossz termés, kevés munka, alacsony bérek állandó ösztönzői voltak a mozgalomnak, mindezek mellett ez a réteg állandó utánpótlást kapott a tönkrement törpe- és kisbirtokosok közül. A délvidéki kongresszusra összegyűjtött adatok szerint kb. 8 ezerre tehető a 90-es években tönkrement kisbirtokosok száma Bács-Bodrog, Temes és Torontál megyékben. 9 0 Különösen a német községekben volt magas a nincstelen napszámoselem aránya. Néhol 25—50, sőt néhol a 75%-ot is elérte. 9 1 A kis- és törpebirtokosok száma szintén magas volt. Temes megyében a 70 122 gazdaságból 33 260 volt a törpegazdaságok (0—5 kh) és 14 393 volt az 5—10 holdas gazdaságok száma. Torontálban az öszszes gazdaságoknak 48,2%-a tartozott a törpebirtok kategóriába, 92 hasonlóan Bács-Bodrog megyéhez, ahol sok községben még az országos átlagot is messze meghaladta a törpebirtokok száma. 9 3 Ilyen körülmények között érthető, hogy ebből a leglabilisabb helyzetű paraszti rétegből is sokan álltak a kivándorlók közé. Az ő megindulásuk hívta fel a figyelmet a délvidéki parasztság helyzetére. A kivándorlási mozgalom azonban nem állt meg ennél a rétegnél, ha nem is nagy számban, de érintette a kisparaszti rétegeket is. Különösen a németeknél volt gyakori, hogy a kisgazdák vagy azok gyermekei is kivándoroltak. 9 4 Az iparban és kereskedelemben foglalkoztatottak kivándorlását részben már a városi kivándorlás adatainak elemzésekor érintettük. Főként a városi és falusi kézművesekből, kereskedőkből és ipari munkásokból toborzódott ez a csoport. 1901-ben Bács-Bodrog vármegyéből 257 iparos vándorolt ki, közülük 20 a faiparban, 20 a vas- és fémiparban, 85 a ruházati, 18 a 132
