Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

textiliparban, 36 az élelmiszeriparban, 62 pedig az építőiparban dol­gozott. A legtöbb kisiparos kivándorló Németpalánkáról (87), Cser­venkáról (33), Üjverbászról (32) és Bukinból (22) ment ki. 1902-ben — az év első felében — már 363 iparos vándorolt ki a megye 48 községéből. Közülük faiparos volt 62, vas- és fémiparos 49, ruházati iparral foglalkozott 105, textiliparral 30, élelmiszeripar­ral 33 és 61 építőiparos volt. A megye városai közül Bajáról 29, Zomborból 17 és Szabadkáról 14 iparos és iparossegéd vándorolt ki. 9 5 Torontál megyéből az ipa­rossegédek, ipari és kereskedelmi munkások 36,2%-a, a kereskedő­segédek 32%-a, az önálló iparosok 8.3%-a vándorolt ki. 0 6 Az önálló iparosok és iparossegédek kivándorlása szoros kapcso­latban volt a kézművesipar tönkremenésével, a gyáripari termékek fokozott elterjedésével. Ezért található a kivándorlók között fel­tűnően nagyszámú textil-, fa- és élelmiszeriparral foglalkozó. Az iparossegédek és ipari segédmunkások kivándorlása a század­forduló után megélénkülő ipari sztrájkmozgalmakkal is szoros kap­csolatban volt. Egy-egy eredménytelen sztrájkmozgalom után a munkások kizárása miatt tömegesen váltották ki az útlevelet, mint például a nagybecskereki kőművessztrájk után, amikoris a kizárt munkások közül 50 váltotta ki az útlevelét. 9 7 A kivándorlók foglalkoztatási statisztikája sajnos nem teljes és nem elég részletes, csak arra nyújt módot, hogy nagyobb foglalko­zási csoportok kivándorlási arányait megállapíthassuk 1905—1907, illetve 1911—1913 között: 9 8 (lásd a IV. táblázatot!) 133

Next

/
Thumbnails
Contents