Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

és hatodos is gyakori).

2

6 Csanádban 13—14. részért arathattak, kukoricát leggyakrabban csak harmadost kaptak, azt is mellékszolgálmányokkal.

2

7 Krassó-Szörény vármegyében konvenció mellett 11—13. részért arattak, a kukoricát pénzért művelték.

2

8 Temes megyében konvencióval 12—14. részért arattak, a kapásnövényeket ritkán felesbe, gyakrabban harmadosba adták.

2'

1 Torontál megyében a gabona aratása élelmezés mellett 12—14. részért történt. A kapásokat harmadosan vagy negyedesen művelték, de néha előfordult ötödrészért való művelés is.

3

0 Ha pedig az aratórész tovább már nem volt csökkenthető, más egyéb mellékszolgálmányokkal súlyosbodott a munkások helyzete. Bácskában például gyakori volt, hogy az arató munkás egész télen úgynevezett „móva" munkása volt a gazdának; a télen elvégzett trágyahordás, kukoricamorzsolás, rostálás, szelelés, zsákolás stb. feltétele volt annak, hogy a munkás a következő évben is kapjon aratórészt.

3

1 Mindezen okok következtében egyre kisebb lett azoknak a száma, akik egész éven át megfelelő munkát találtak. Jeszenszki Ignác számításai szerint Torontál megyében a mezőgazdasági munkásoknak csak mintegy 22%-a tudott egész évben munkát szerezni magának. Az általa számított 242 napi munkával egy ilyen munkás 370 korona összeget kereshetett. A másodrendű munkás már csak 146 nap talált magának munkát és így egész évi keresménye 280 korona körül volt, míg az általa harmadrendűnek nevezett munkás szerinte csak 88 napot dolgozott évente és keresete 250 korona körül mozgott.

3

2 Ilyen körülmények között itt sem volt ismeretlen a Békés, Csongrád, Szabolcs megyékben szokásos „robot" és ajándék, amelyekkel csak saját kizsákmányolásukat fokozták a harmadosba, negyedesbe dolgozó részes földművesek. A jelentős terheket viselő közép- és gazdagparaszti birtokok is csak nagyon korlátozott mértékben vehették igénybe a számukra drága bérmunkát.

3

3 Bács-Csenepléről írja a Népszava egyik olvasója 1898-ban, hogy 8—10 évvel ezelőtt még a munkások nagyobb része a kisbirtokosoknál kapott munkát, „de most ezek maguk is oly nagy terhekkel dolgoznak, hogy csak nagy nehezen, éjjel-nappali munkával tudják tengetni életüket".

3

7' Itt, ebben a községben 1898 júliusában 700 aratóból csak 200 kapott munkát, de azok is csak néhány napra.

3

5 Különösen súlyos volt a helyzet 1897—98-ban, mikor is a sztrájkoló aratók követeléseinek letörésére minden eddiginél több idegen munkást alkalmaztak. A sztrájk következtében nemcsak Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár, de Temes, Torontál és Bács megyében is ezrek maradtak a legfontosabb nyári munkakereset nélkül. Pan8» 115