Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

Az erőteljesen megnövekvő pénzforgalmat jelzi a megyékben ta­lálható pénzintézetek számának nagyfokú emelkedése is. Legnagyobb mértékben a hitelszövetkezetek száma gyarapodott. 1903-ban a tör­vényhatósági jogú városokban 35, vidéken pedig 482 szövetkezet mű­ködött. Arad, Bács-Bodrog, Krassó-Szörény, Temes és Torontál me­gyékben 1903-ban összesen 769 hitelintézet volt. Ezek közül 225 Torontálban, 209 Bács-Bodrog és 206 Temes megyében funkcionált. Ebből az egyszerű statisztikai táblából is nagyon világosan kiderül, hogy a leglátványosabban Torontál megyében nőtt meg a jelzálog­adósság összege, de a többi délvidéki megyében is jelentős volt ez a növekedés: Arad megyében ötszörösére, Temesben négyszeresére, Békésben tizenkétszeresére, Bácsban majdnem kilencszeresére. De hasonló ütemű növekedést figyelhetünk meg Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben is, míg az általunk felsorolt három felvidéki megyében ez a növekedés jóval lassúbb volt. Ezek a hatalmas összegű jelzálogkölcsönök sem tudták azonban megakadályozni jelentős kisbirtokos tömegek tönkremenését, ellen­kezőleg, a magas kamatokkal még segítették is a parasztbirtok pusz­tulását. Arad, Temes, Torontál megyék birtokos parasztságának szá­ma 1890. és 1900. között jelentős mértékben csökken, egyedül Bács megye birtokosainak száma mutat stagnálást. Ezzel ellentétes ten­dencia figyelhető meg a földnélküliek kategóriájánál, ugyanis a nap­számos és cselédsorban élők száma jelentősen megnövekedett — na­gyobb mértékben, mint amekkora csökkenés a birtokosok számánál tapasztalható volt. Ennek valószínű oka a birtoktalan népesség na­gyobb szaporodási aránya. Bács megyében a birtokos osztályhoz ha­sonlóan a napszámos és cseléd rétegeknél is a stagnálás jelei figyel­hetők meg. 2 2 Mind nagyobb tömegek birtoktalanná válása, a már birtoktalanok szaporodása több és több munkalehetőséget követelt volna. A fen­tebb már ismertetett okok következtében a mezőgazdaságban a munkaalkalmak száma relatíve nem nőtt, hanem csökkent. A válság következtében a nagybirtok igyekezett a napszámbéreket a legmini­málisabbra leszorítani, gyakran előforduló eset volt, hogy a környék munkát kereső napszámosai helyett olcsó bérű felvidéki vagy szom­széd megyebeli summásokat fogadtak fel. 2 3 Gyakran a legminimáli­sabbra redukálták állandó munkásaik számát. 2 4 Az agrárproletariátus számának állandó növekedése és a gépesítés fokozta a kizsákmányolás lehetőségét. Arad megyében az aratást konvenció mellett 11—13. részért végezték, a kukoricát legfeljebb ha harmadosba kapták, azt is mellékszolgálmányokkal súlyosbítva. 25 Bács-Bodrog megyében konvenció mellett 12—13. részért arattak, kukorica pedig jó ha harmados vagy negyedes jutott (sőt az ötödös 114

Next

/
Thumbnails
Contents