Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

modernizálására. Ilyen körülmények között az északi területek mezőgazdasága meg sem indulhatott a kapitalista fejlődés útján. Ez a helyzet még érthetőbbé válik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kedvezőtlen természeti adottságok következtében itt jóval nagyobb összegekre lett volna szükség a gazdaságok modernizálására mint a normális adottságú területeken. Nagyjából hasonló folyamat ment végbe az ipar területén is. A kezdetleges kisipari keretek között végzett munka rentabilitása a gyári termékek beözönlésével megszűnt. Az iparűzők nagyrésze megrekedt a régi szinten vagy pedig teljesen tönkrement.

3 Ezeknek a területeknek már régtől fogva meglevő munkás, napszámos, fuvaros népessége saját szülőföldjén egyre ritkábban, eddigi állandó foglalkoztatási helyén — az Alföldön (aratás, cséplés stb.) — is egyre rövidebb időtartamra kapott munkát, mert a gépesítés és a helyi munkás-, napszámos tömegek számbeli növekedése következtében kialakuló helyi munkaerőfelesleg kiszorította onnan. Mindezekhez járult még, hogy a nyolcvanas évektől kezdve a népesség száma ugrásszerűen megnövekedett; a járványok megszűntek, az egészségügy ha lassan is, de érezhetően fejlődött. Ennek eredményeként ezeken a területeken relatív túlnépesedés következett be. Mivel a munkaképes népesség jelentős része az országban nem talált magának munkát, arra kényszerült, hogy idegen területen keresse megélhetését. Ez az idegenben való munkakeresés nem jelentette minden esetben automatikusan az Amerikába való kivándorlást. Azok a nyugati megyék, amelyek a fejlettebb osztrák, morva területekhez közelebb estek, munkaerő-feleslegüket ezekre a területekre bocsátották ki (pl. Pozsony, Nyitra, Trencsén). Ugyanezt az Ausztria felé irányuló mozgást figyelhetjük meg a nyugat-dunántúli megyék határmenti járásaiban is/' Azokról a területekről, ahova már nem ért el az osztrák, morva iparvidék szívó hatása, megindult a kivándorlás Amerika felé. Sáros, Szepes, Felső-Zemplén megye gazdasági, etnikai kapcsolatai mindig is szorosak voltak a szomszédos Galíciával. Lakóik az Amerikába való kivándorlás eszméjével is ott ismerkedhettek meg részben közvetlenül, részben pedig úgy, hogy a Galíciában működő kivándorlási ügynökök kiterjesztették működési körzetüket ezekre az észak-magyarországi megyékre is.

5 Ez a mozgalom hullámzott aztán tovább Zemplén megye déli járásaira, különösen erősen a bodrogközi járásra, és a szomszédos Heves, Borsod, Abaúj, Szabolcs és Szatmár megyékre. A látszat arra csábíthat bennünket, hogy az újabb területek bekapcsolódásáig eltelt hoszszabb-rövidebb időszak magyarázatát csak földrajzi tényezőkben, 110