Folia historica 3
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól
kách-Bessenyeyhez Svájcba küldött táviratában bejelenti a másnapi (szeptember 8.) fegyverszüneti lépéseket. És ekkor jön a visszatáncolás: Horthynak és kormányának elegendő Ribbentrop fenyegető üzenete, valamint Veesenmayer nyilatkozata a retorziók kilátásba helyezéséről és már szeptember 9-én Bakách-Bessenyey a várt felhatalmazás helyett csak távirati magyarázatot kap a háborúból való kilépés elmulasztásáról. 3 5 Lakatos a nyilasok előtt felvett kihallgatási jegyzőkönyvben 36 hosszasan foglalkozik e sorsdöntő szeptemberi tanácskozásokkal. Megnyilatkozása és tevékenysége alapján egyaránt úgy tűnik, hogy Lakatos a Kállay-féle kivárási politika folytatója — mutatis, mutandis. A szeptember 7-i koronatanácsról szólva — ahol először hallották a kormányzótól, hogy fegyverszünetet szándékozik kérni — az a véleménye, hogy az adott katonapolitikai helyzetben nem a háborúból való kilépés, a fegyverszünet volt a fő teendő. Szerinte a fő probléma az maradt: „hogyan lehetne egyrészt a bizalmat a német kormány részéről helyreállítani, másrészt ilyetén formán a német hadsereg támogatását biztosítani". Hennyey ezzel szemben — igaz másfél évtizeddel később — önkritikusan beismeri, hogy a kormány magatartása szeptember 7-én és 8-án a kormányzó fegyverszüneti szándékával szemben nem volt helyes. 3 7 Vörös János magatartása sem segítette elő a kibontakozást a súlyos katonapolitikai helyzetből. A vezérkar főnöke a minisztertanács szeptember 8-i ülésén tartott helyzetismertetésében ugyan nem tagadta az „összeomlással" fenyegető katonai helyzetet. Kiutat azonban nem tudott javasolni. Nem a kormányzó szándékának erősítése, hanem a tömény defetizmus beszél belőle, amikor kijelenti: „akár fegyveresen várjuk be az összeomlást, akár politikai lépéseket teszünk, fegyverszünetet kérve, egyforma lesz a leszámolás ..." Az is jellemző rá, hogy ekkor jelenti ki: „A román összeomláskor, Jassy eleste után lehetett volna már egy paralel lépést tennünk. Ezzel elkéstünk." 3 8 (Annak idején, amikor a román kiugrás után közvetlenül visszatért a Hitlernél tett látogatásáról, éppen ellenkezőleg, a háború folytatása érdekében tett intézkedéseket.) A szeptember 8-i minisztertanács határozata a háború továbbfolytatásáról további súlyos anyagi és véráldozatokat jelentett az országnak. A Lakatos-kormány ezzel a szerencsétlen döntésével végképp elszalasztotta, hogy a jassy—kisinyovi hadműveletek következményeképpen létrejött kedvező feltételeket kiaknázza és az országot kivezesse a háborúból. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Horthy szeptember 8-án nem csupán Ribbentrop fenyegető üzenete és Veesenmayer vészjósló nyilatkozata miatt másítja meg elhatározását, hanem a nála kihallgatáson megjelent Bárdossy László 169
