Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

rábeszélése is hozzájárult ehhez a meggondolatlan elhatározáshoz. A Horthyhoz hű Lengyel Béla tábornok írja Aggteleky Béla altábornagyhoz intézett levelében, hogy Bárdossy beavatkozásával, „aki a Kormányzó Urat bölcs elhatározásának megváltoztatására bírta", elkezdődött a „magyar tragédia."

3

9 Természetesen a magyar tragédia jóval előbb kezdődött, de abban Lengyel Bélának igaza van, hogy Magyarország urai bűnös módon elmulasztották a román kiugrás utáni kedvező katonai, politikai, nemzetközi, lélektani helyzet kiaknázását: a háborúból való kilépést. Ugyanakkor viszont a bizalmi válság is mélyült a német és magyar vezető körök között. A fegyverszünet lehetőségének felvetése és nyílt megtárgyalása a legmagasabb politikai tanácskozó testületben azt jelentette, hogy ha a németek eddig csak gyanakvóak voltak, most már biztosak lehettek a kormány valódi célkitűzéseiben/'

0 A szeptember 7—8-i események ismétlődtek meg 10-én és 11-én. A szeptember 10-i titkostanácsosi értekezlet a fegyverszünetkérés mellett foglalt állást, de másnap a minisztertanácson — Vörös János tájékoztatója után — egyhangúan a háború folytatása mellett döntöttek. A vezérkar főnöke a kormány döntését a kormányzói kihallgatáson olyan „elvi" indokolással igyekezett alátámasztani, hogy a következő napon, szeptember 12-én Hitlernél teendő látogatásra „teljesen tisztázott politikai állásfoglalással" kell mennie. Horthy közölte vele az „elvi" állásfoglalást: folytatja a harcot a bolsevizmus ellen. Vörös a kormányzói útravalóról megnyugodva írta naplójába: „Ez a döntés szolgál alapul a német főhadiszálláson megtartandó tárgyalásainkhoz."

4

1 Vörös János a vezéri főhadiszálláson Hitlerrel, Guderiannal és Himmlerrel tárgyalt. Szeptember 12-i naplóbejegyzésében részletesen beszámol tárgyalásairól és így summázza benyomásait: „A főhadiszálláson végzett tárgyalásaim során az a benyomásom alakult ki bennem, hogy Németország jelenlegi védelmi harcában nem akarja Magyarországot elejteni és a bolsevizmusnak odadobni, ha becsülettel harcol. Ez esetben minden személyi és anyagi támogatással számolhatunk."

4

2 Egyetlen pozitív következménye volt a szeptemberi „cikkcakkos" tanácskozásoknak: Horthy levonta belőlük azt a következtetést, hogy a fegyverszüneti előkészületekből a kormányt ki kell rekeszteni. így kerültek ezek az ügyek a Horthy-család, a kormányzói kabinet- és katonai iroda kezébe. A tervbe csak a miniszterelnököt, a külügyminisztert, a honvédelmi minisztert és a vezérkari főnököt vonta be, de a részletekről őket sem tájékoztatta. Miután a magyar politikai és katonai vezetés nem használta ki a román kiugrás óta eltelt több mint két hetet, a német vezérkar intézkedett, hogy megszilárdítsa magyarországi pozícióit. A náci had170