Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

tonai helyzet teljesen felbomlott volna és a Vörös Hadsereg csapatainak kaput nyitott volna Magyarország elárasztására". Ezért közölte a kormányzó Veesenmayerral, hogy folytatja a Kárpátok védelmét, de kéri „komoly erők sürgős bevetését".

1

4 A teljes igazsághoz tartozik, hogy Horthy és a hivatalba lépő Lakatos-kormány magatartására — a kommunizmustól való félelem mellett — befolyást gyakoroltak a Magyarországgal kapcsolatos angolszász, illetve főleg angol szándékok is. Jellemző, hogy még a Sztójay-kormány augusztus 25-i minisztertanácsi ülésén a külügyminiszter állandó helyettese kijelentette: „Tény, hogy az angolszászok nem akarják, hogy az oroszok megszállják Magyarországot. Azt szeretnék, hogy a magyarok addig tartsák vissza az oroszokat, míg az angolszászok meg tudják szállni Magyarországot.

1

5 ArnóthyJungerth itt az angol csapatok várt adriai partraszállására utalt. (Erről és az angolszász vezető körök közép-európai, Magyarországot érintő aspirációiról alább még bővebben szólunk.) A román kiugrás meggyorsította és a megvalósuláshoz segítette Horthy korábbi szándékát: a Sztójay-kormány menesztését és az ő megbízható emberének tekintett Lakatos Géza kinevezését miniszterelnökké. Mielőtt még az új kormánynak a háborúból való kilépésre vonatkozó tevékenységét elemeznénk, szólnunk kell a kérdés előzményeiről. Horthy felelősségét felvető munkák alig említik azt a passzív magatartását, ami a Sztójay-kormány idején tapasztalható. Ez a visszahúzódás — ismerve a német megszállás mechanizmusát — még belpolitikai téren érthető, de semmiképp nem indokolható külpolitikai tekintetben. Még a kormányzóhoz hű Lengyel Béla tábornok is felveti egy Aggtelekyhez intézett levelében: „A Sztójay-kormány idején miért nem lett volna lehetséges Stockholmon, Bernen, Ankarán keresztül a Kormányzó Ürnak a maga külön útján a szövetségesekkel a kapcsolatok keresése a fegyverszünet érdekében?"

1

6 Valóban: Horthynak még a Sztójay-kormány idején előkészületeket kellett volna tennie egy elkerülhetetlen fegyverszünet minél kedvezőbb feltételeinek a biztosítása érdekében. A kormányzó az 1944. évi július 7. szélsőjobboldali Baky-féle puccskísérlet hatására döntött úgy, hogy elfogadja Bethlen júniusvégi javaslatát: meneszti a Sztójay-kormányt és katonai kabinetet állít a helyére. Ezt tudatta Veesenmayerrel, amire Hitler elutasítóan reagált. Horthy erre hosszasan magyarázta Veesenmayernek a Reich által elkövetett igazságtalanságokat, és lemondással fenyegetőzött, figyelmeztetve Veesenmayert, hogy a magyarok kilencven százaléka őt támogatja. Hitler magyarországi helytartója erre azt ír 163