Folia historica 3
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól
felelte, hogy Németországnak még mindig elég ereje és sok barátja van Magyarországon ahhoz, hogy a rendet helyreállítsák. 1 7 Július 17-én Horthy megkérdezte Csatayt és Vöröst, hogy mi lenne, ha fegyveresen ellenállnának a németeknek. A vezérkar főnöke szerint Magyarország akkor teszi a legnagyobb szolgálatot a kulturált Nyugatnak, ha megakadályozza a bolsevizmus terjedését, és szerinte a Bethlen- és Rakovszky-klikk rossz tanácsadója a kormányzónak, ha a fentiekre ösztönzik. A vezérkar tisztjei, Vörössel az élen — és ez fontos az október 15. események megértéséhez — egyetértettek abban, hogy nem szabad szembekerülni a németekkel és rendezni kell velük a kapcsolatokat. 1 8 Lakatos is visszaemlékezik a Sztójay-kormány leváltási szándékával kapcsolatos német fenyegetésekre. A kormányzó elmondta neki, hogy Hitler azzal fenyegetőzött: megfosztja őt államfői tisztétől, egy náci „Gauleiter" veszi át Magyarországon a hatalmat s az országot szlovák horvát és román csapatok is megszállják. 1 9 Egyébként már 1944. május végén, amikor 13 hónapi harctéri szolgálata után Lakatost kihallgatáson fogadta a kormányzó, megemlítette neki: „egy szép napon tőle parancsot fogok kapni, hogy miniszterelnökké fog kinevezni". 2 0 Egy jó hónap eltelte után, július 7-én a katonai iroda főnökétől, Vattay Antaltól kapott távirati felrendelést Budapestre azzal, hogy másnap jelenjék meg kihallgatáson a kormányzónál. Erről Lakatos így nyilatkozik: „Ekkor kaptam az első kormányalakítási megbízást, amely most már bármennyire is megrendített, nem lepett meg teljesen. Az elgondolás az volt, hogy a Sztójay-kormány elbocsátása és az új kormány kinevezése meglepetésszerűen történjen. Ezt ilyen formában nem vállaltam, hanem rámutattam annak összes várható hátrányaira, kikötöttem, hogy csak a német birodalom budapesti exponensével való közlés mellett tartom ezt lehetségesnek. (Kiemelés tőlem: V. K.) Ilyen formán a dologból akkor nem is lett semmi. Ugyanez megismétlődött egy hét múlva, azaz július 17-én, amikor óhajtásomra az újabb megbízatás tényét a kormányzó úr személyesen közölte Veesenmayer német követtel. Utóbbi ezt saját kormányának jelentve, szigorú hangú ultimátumban követelte a Sztójaykormány kormányon maradását, s így a dologból ismét nem lett semmi. Magam tehát megkönnyebbülten távoztam vidékre és folytattam immár másodszor meghosszabbított 4 heti szabadságomat." 21 Közben azonban Lakatos augusztus első napjaiban találkozott Hennyey Gusztávval és Horthy megbízásából felkérte őt, hogy a vezetése alatt majdan létrejövő kormányban vállalja el a külügyi tárcát. Egyben közölte vele a kormányzónak azt az elhatározását is, hogy ki akar lépni a háborúból. Amikor ezt követően Horthy fel164