Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

a művelődési körrel kezdi meg tevékenységét, mert az nem igényel tőkét. 1868. január 15-iki gyűlés 12 tagú bizottságot és 3 tagú al­bizottságot választott, akik a berlini kézműves egylet statutumai alapján kidolgozták az alapszabályokat. A magyar és német nyelvű szabályzat általános határozatainak első pontja az egylet célját a tagok szellemi és anyagi jólétének előmozdításában jelölte meg. A cél elérésére szolgáló eszköz gyanánt egy művelődési kör alakítását, majd amennyire a körülmények engedik egy fogyasztási és előlege­zési osztály felállítását. A művelődési kör célja, hogy tagjai között az általános műveltséget, szakismereteket és a jó erkölcsöket terjesz­sze. Az erre szolgáló eszközök: felolvasások, értekezések és oktatás, valamint ének és torna, azonkívül könyvtár felállítása folyóiratok­kal és társas mulatságok rendezése. A fogyasztási egylet feladata lett volna a munkásokat olcsó és jó élelmi, és ruházkodási cikkekkel el­látni, az önsegélyző bank pedig kölcsönnel látta volna el a tagokat, az eredeti tervek szerint. A szabályzat alapján az egyletnek tagja lehetett minden 17. évét betöltő, „feddhetetlen erkölcsű" férfi, bizo­nyos összegű díj lefizetése ellenében. Az egylet ügyeinek vezetésére, illetve igazgatására 36 képviselőből és 12 pótképviselőből álló kép­viseleti gyűlés hivatott, ezen kívül az elnök, 12 tagú igazgatóság és a tanítói kar. Ez utóbbi kötelessége a szükségelt tantárgyak, a tan­és leckerend felett határozni. Az alapszabályok egyik pontja lehető­séget ad arra, hogy a közgyűlés a képviselőbizottság javaslatára ta­gokat választhat, akik „az emberiség s különösen az iparos és mun­kás osztály jólétének előmozdítása körül különös érdemeket szerez­tek". 8 9 Az egylet programja politikai követeléseket egyáltalán nem tartalmaz, ezzel is jelezve, hogy a munkáskérdést szervezői elsősor­ban gazdasági kérdésnek tekintik; megoldását naiv elképzelések alapján, kezdetleges módszerekkel próbálták elérni. A munkásegylet, amelynek elnöke Buschmann Ferenc lett, vezető testületében ott vannak Vidacsék is: János a képviselőtestü­letben, apja Vidacs István, az igazgatósági tagok között, ahol Jókai is helyet kapott. 9 0 Az egyletben látszólag inkább Vidacs István volt az érdekelt, mondhatnánk népszerűbb, mint a fia, legalábbis a vá­lasztási arányszámot tekintve. Vidacs István támogatta az egyletet azzal is, hogy gyárának 72 munkásáért a sajátjából fizette a beiratási díjat, 36 forintot, amelyért a március 21-én tartott ülésen köszönetet szavaztak. 9 1 A Vidacs-gyári munkások ennek jóvoltából csatlakoztak a Buda-Pesti Munkásegylethez. Hasonló volt a Ganz-gyáriak helyzete, ahonnan a Buda-Pesti Munkásegylet tagjainak egy részét toborozta. Az ottani munkások körében a fogyasztási egyletet propagálta erősen a munkásegylet vezetősége. Márciusban Robonyi Géza tartott előadást a gyárban a 101

Next

/
Thumbnails
Contents