Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

munkásegylet céljáról, amelynek a fogyasztási egyletre vonatkozó részét nagy tetszéssel fogadták. Ilyen egylet megalakítására 24 tagú bizottságot választottak, ennek 3 tagú vezetősége a Ganz-gyáriak sorából került ki. Nyilvánvaló, hogy a Ganz-gyáriak sem teljesen önmaguktól karolták fel az eszmét, hanem Heberle Antal, a gyár „ügyigazgatója" s egyben a munkásegylet képviselőtestületének tagja, buzgólkodására. Ö olvasta fel a gyűlésen a fogyasztási egylet alapszabály-tervezetét s egyúttal megkezdték az 5 forintos részvények aláírását, amelynek eredménye 65 jegyzés volt. Ekkor került sor a munkásdalárda első fellépésére is.

9

2 Az egylet még márciusban létrehozta sajtóorgánumát, Munkások Üjsága címmel, amely csak a címével utalt a szabadságharc nevezetes lapjára, jóllehet az ipari munkások számára létesítették. A lap megfelelő propagandát fejtett ki az egylet érdekében. Támogatást kapott az egylet az ellenzéki lapoktól is. Mindezek ellenére nem volt hosszú életű az egylet működése, lapja augusztusban, a szervezet decemberben szűnt meg. Legeredményesebbnek a művelődési kör tevékenysége mondható: augusztusig 40 felolvasást tartott és három zeneelőadást, 300 kötetes könyvtára volt (ebből 50 kötetet Jókai ajándékozott), az egyletbe 20 lap járt, volt 60 tagú tornászcsoportja és ugyanannyi dalárdistája. A fogyasztási egylet ügye is valamennyire előrehaladt, júliusban nyitották meg második üzletüket Újpesten.

9

3 Ezeken az eredményeken kívül a munkásegylet nem sokat lendített a munkásság ügyén, helyzetükben lényeges javulást nem hozott a fogyasztási egylet sem. A liberális polgárság minden igyekezete mellett sem volt képes sokáig fenntartani szervezetét. Az egyidőben alakult Altalános Munkásegylet, az osztályharcos munkásság szervezete, erősebbnek bizonyult. Az ott szervezkedő munkásság új utakra lépett azzal a felismeréssel, hogy érdekei nem a munkáltatók mellé, hanem velük szembeállítja. Vidacs János a Buda-Pesti Munkásegylet alapításával egyetértett és támogatta, főképp gazdasági és politikai meggondolásból. Hasonló elgondolás vezette, amikor részt vett az országos iparegyesület részéről, amelynek alapító tagja volt, abban az akcióban, amely célul tűzte ki egy munkáskórház létrehozását Pesten. 1868 májusában, a munkásegyleti szervezkedéssel egyidőben vetődött fel ez az eszme az iparegyesületben, ahol „több iparos" gyűlést tartott. Dr. Altmann tartott előadást arról, hogy a pest-budai kórházak elégtelenek a főváros megnövekedése következtében, ezért egy munkáskórház hasznos, sőt szükséges volna. Meggyőződésem — mondta —, hogy magániparosok és iparüzletek élénk érdekkel fognak ennek alapításában részt venni. A következő évben annyit haladt előre az ügy, hogy bizottságot választottak Falk Zsigmond elnökletével, tagjai kö102