Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

munkásegylet céljáról, amelynek a fogyasztási egyletre vonatkozó részét nagy tetszéssel fogadták. Ilyen egylet megalakítására 24 tagú bizottságot választottak, ennek 3 tagú vezetősége a Ganz-gyáriak sorából került ki. Nyilvánvaló, hogy a Ganz-gyáriak sem teljesen ön­maguktól karolták fel az eszmét, hanem Heberle Antal, a gyár „ügy­igazgatója" s egyben a munkásegylet képviselőtestületének tagja, buzgólkodására. Ö olvasta fel a gyűlésen a fogyasztási egylet alap­szabály-tervezetét s egyúttal megkezdték az 5 forintos részvények aláírását, amelynek eredménye 65 jegyzés volt. Ekkor került sor a munkásdalárda első fellépésére is. 9 2 Az egylet még márciusban létrehozta sajtóorgánumát, Mun­kások Üjsága címmel, amely csak a címével utalt a szabadságharc nevezetes lapjára, jóllehet az ipari munkások számára létesítették. A lap megfelelő propagandát fejtett ki az egylet érdekében. Támo­gatást kapott az egylet az ellenzéki lapoktól is. Mindezek ellenére nem volt hosszú életű az egylet működése, lapja augusztusban, a szervezet decemberben szűnt meg. Legeredményesebbnek a műve­lődési kör tevékenysége mondható: augusztusig 40 felolvasást tartott és három zeneelőadást, 300 kötetes könyvtára volt (ebből 50 kötetet Jókai ajándékozott), az egyletbe 20 lap járt, volt 60 tagú tornász­csoportja és ugyanannyi dalárdistája. A fogyasztási egylet ügye is valamennyire előrehaladt, júliusban nyitották meg második üzletüket Újpesten. 9 3 Ezeken az eredményeken kívül a munkásegylet nem so­kat lendített a munkásság ügyén, helyzetükben lényeges javulást nem hozott a fogyasztási egylet sem. A liberális polgárság minden igyekezete mellett sem volt képes sokáig fenntartani szervezetét. Az egyidőben alakult Altalános Munkásegylet, az osztályharcos munkás­ság szervezete, erősebbnek bizonyult. Az ott szervezkedő munkásság új utakra lépett azzal a felismeréssel, hogy érdekei nem a munkál­tatók mellé, hanem velük szembeállítja. Vidacs János a Buda-Pesti Munkásegylet alapításával egyet­értett és támogatta, főképp gazdasági és politikai meggondolásból. Hasonló elgondolás vezette, amikor részt vett az országos iparegye­sület részéről, amelynek alapító tagja volt, abban az akcióban, amely célul tűzte ki egy munkáskórház létrehozását Pesten. 1868 májusá­ban, a munkásegyleti szervezkedéssel egyidőben vetődött fel ez az eszme az iparegyesületben, ahol „több iparos" gyűlést tartott. Dr. Altmann tartott előadást arról, hogy a pest-budai kórházak elégtele­nek a főváros megnövekedése következtében, ezért egy munkáskór­ház hasznos, sőt szükséges volna. Meggyőződésem — mondta —, hogy magániparosok és iparüzletek élénk érdekkel fognak ennek alapítá­sában részt venni. A következő évben annyit haladt előre az ügy, hogy bizottságot választottak Falk Zsigmond elnökletével, tagjai kö­102

Next

/
Thumbnails
Contents