Folia historica 2
V. Ember Mária: A kesztyű készítése és viselete Magyarországon
Fehér fonálból kötött kesztyűt őriz a párizsi Cluny Múzeum, amely a 10. században készült. Ennek az ötujjas kesztyűnek az ujjai feltűnően rövidek. A Brixen-i dóm kincstárában levő, 12. századból származó kötött kesztyű már a mai formának felel meg. A német-római császár koronázási klenódiumai közé tartozik a kesztyű, amit II. Frigyes 1220-ban koronázásakor viselt. Vörös selyemszövetből varrták az aranyfonállal hímzett kesztyűt, amelyet a kézháton gyöngyhímzés, rubin és zafír drágakövek és sziréneket, palmettákat, sasfejeket, ún. normann pajzsokat ábrázoló rekeszzománcos lemezek; a tenyerén arany hímzésű nimbuszos egyfejű sasok díszítenek. A 14. századból származó pontifikális kesztyűk az előbbihez hasonlóak voltak. A 15. század második negyedéből való egyházi felszerelések leltárai korábbi — 14. századi — anyagok leírását is tartalmazzák. Nagyon díszes, pontifikális kesztyűk szerepelnek ezek. ben a leltárainkban. Egyik selyem- és aranyfonállal szőtt mintás, ezüst angyalképekkel díszített; másik arannyal szőtt, gyöngyökkel, drágakövekkel, aranyozott ezüst zománcozott képekkel, a kézháton kerek lappal, amit gyöngyök és drágakövek vesznek körül. Egy arannyal szőtt kesztyűn ezüst, zománccal és képes díszekkel ékes körlap volt gyöngyökkel körülvéve. Ismét másik selyem és arany rózsákkal díszes. Egy pár kesztyűt igazgyöngyökkel díszítettek kerek rozetták alakjában, minden rozetta közepében aranyozott ezüstfoglalatban két smaragddal. 1 II. Frigyes fentebb leírt koronázási kesztyűje nyújt fogalmat arról, milyenek voltak ezek a pontifikális kesztyűk. A 16. században Európa-szerte készítették a bíborvörös vagy fehér selyem- és aranyfonálból kötött, egyházi ornátushoz tartozó kesztyűket. Ilyeneket őriz a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum is. (2. kép) A középkori lovagok sodronypáncéljához hozzátartozott a szintén sodronyból készült kesztyű, ezt a 15. században az acéllapokból összeállított páncélok idején az azokhoz tartozó hasonló szerkezetű kesztyű váltotta fel. A lovag díszöltözetéhez bőrkesztyűt viselt, ennek odadobásával szólította fel ellenfelét párviadalra. A lovagkorban az előkelő női öltözék elengedhetetlen kelléke volt a finom, vékony bőrből készült kesztyű. A lovag szíve hölgyének kesztyűjét sisakjára tűzve indult viadalra. Kesztyűk ajándékozása is szokásban volt, különösen újév alkalmával. Főleg Angliában a 16. századtól az ajándék kesztyűt pénzzel helyettesítették. Innen származik a , .glove money", a kesztyűpénz kifejezés. A kesztyűpénz néha megvesztegetésre is alkalmat adott, ezért Franciaországban a bírák csak kesztyűtlen kézzel ítélkezhettek, annak jeléül, hogy megvesztegethetetlenek. 8