Folia historica 2

Tardy Lajos: Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első negyedében

nigsbergi (ma: Kaliningrad, Szovjetunió) születésű Johannes Regiomontanus (1436—1476) csillagász, bölosész, fizikus és matematikus,

11 aki a magyar fővárosban töltött esztendők után telepedett meg ebben a városban. Corvin Mátyás magyar király rendkívül nagy súlyt helyezett arra, hogy udvarában összegyűjtse a belföldi humanisták mellett a legkiválóbb külföldi tudósokat is. 1468-ban az uralkodó Magyarországra hívta Regiomontanust, hogy részint vásárolt, részint zsákmányolt görög kéziratgyűjteményét rendezze. A király budai udvarában Regiomontanus megismerkedik a többi ott élő tudós személyiséggel. Itt közvetlen kapcsolatba kerül Mátyás történészeivel, akik az uralkodó politikai célkitűzéseit, a magyar centralizált monarchiát és a pápaság túlzott befolyása elleni harcát ideológiai alapon szolgálják a magyarság szkítiai származásának hirdetésével. Tudatosan Attilához és a hunokhoz, szkítákhoz fordulnak eszményképért s mindezzel a feltörekvő köznemesi tömegek közvéleményének érzés- és akaratvilágát fejezik ki. Thuróczy János Hunyadi Mátyást nyíltan „második Attilának" nevezi krónikájában. Thuróczy János, Drághi Tamás és mások vitái, beszélgetései során az udvarban állandóan szóban forog a hun—magyar nép nagysága és sakítiai származása.

1

2 Thuróczy János pedig a magyarok rokonai és szomszédai közé sorolja a grúzokat is, akiket szkítáknak tart. Foglalkozik a Kaukázus-hegységgel, a Rioni-folyót a szkíták fő folyamai közé sorolja, majd leszögezi: senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a magyarság ősanyja (értsd: őshazája): Szikitia.

1

3 Regiomontanus a magyar királyi udvarban végzett munkája után Nürnbergben folytatja tevékenységét. Fiatalon, negyvenedik életévének betöltése előtt, római utazása során éri utói a halál. Nagy mennyiségű feldolgozatlan kéziratának rendszerezésére, részben kiadására jóval későbben Johann Schöner professzor kap megbízatást, aki ennek a feladatának lelkiismeretesen eleget is tett.

1'

1 Perrendszerű bizonyítékunk félévezrednyi távolságból nincs és talán nem is lehet arra nézve, hogy Schöner a magyarság grúziai hazájára vonatkozó megállapításait Regiomontanustól vette át, azonban ennek ellenére feltételezhetjük ezt. A magyar művelődéstörténészek — élükön Kardos Tiborral — egyetértenek abban, hogy a magyarság „szkítiai" leszármazásának tana, mely már korábban is megmutatkozott a magyar krónikákban, Mátyás humanista udvarában jutott teljesen uralomra. Thuróczy, Drághi és a szkíta-elmélet többi hirdetője kortársa volt Regiomontanusnak s vele egyidejűleg éltek a magyar király udvarában. Mindez talán magyarázatot szol26