Folia historica 2
F. Dózsa Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában
ségi kifogás) még le is vonhatott, sőt az is előfordult, hogy csak ellenszolgáltatás fejében adott rendszeres munkát. A Szabóiparosok Közlönye például azt írta, hogy az ismert Brust cég főszabásza, Kim Pál csak úgy adott munkát, ha rendszeresen fizettek neki, de ehhez hasonló eset gyakori volt. 5 4 Holt szezonban legtöbbször egyedül — ha van munka — 13—14 órát, a tavaszi és őszi 10—10 hetes főidényben, segédeket is alkalmazva 18—20 órát, sőt gyakran 3—4 napot dolgoztak pihenés nélkül, és így is alig keresték meg a létfenntartás alapköltségeit! Általában darabbérben dolgoztak. Budapesten a darabbér 1888-ban a következő volt. 5 5 (Később is hasonlók a bérek.) felsőkabát sétakabát zsakett zakó nadrág, mellény elegáns cégek 7 — 8 Frt 7 —10 Frt 6 — 7 Frt 4 — 6 Frt 1,60— 2 Frt kisebb műhelyek 5 —6 Frt 5 —6 Frt 3,50—4,50 Frt 1,20—1,50 Frt raktári szabóság 1,80—2,80 Frt 2,50—3,50 Frt 2 —2 Frt 1,20—1,80 Frt 0,45—0,60 Frt Vidéken legtöbbször alacsonyabbak a bérek, 1895-ben 5 6 Kaposvárott legfeljebb 3 Frt-ot fizettek egy zakóért, Szegeden egy zakó 4,50 Frt, zsakett 4,50—7, sétakabát 5—8 Frt, frakk 7—9 (tehát majdnem megközelíti a budapestit), Sopronban egy zakó csupán 2,20— 3,50 Frt, felöltő 4—5 Frt, szalon- és télikabát 5—7 Frt. 1897-től a raktári árak Budapesten is alacsonyabbak lesznek. Egy télikabátért 1,50—2 Frt-ot, egy rövid kabát ért 80 kr-t, zakóért 1—1,20-at, nadrágért, mellényért 25—30 krajcárt fizetnek, 5 7 mert a pesti ruhanagykereskedők a kiszabott ruhákat is Prossnitzba viszik, mivel ott még olcsóbban tudják előállíttatni. (Prossnitzban azért olyan alacsonyak a munkabérek, mert a telep minden családja háziiparszerűen végzi a munkát, teljesen fázisaira bontva, s önellátó falusi életformájuk miatt létfenntartási költségeik nagyon alacsonyak.) A kisiparosokon kívül a störerek (iparengedély nélküli szabók) és a lakásukon dolgozó munkások dolgoztak általában darabbérben. A kisiparos a segédeknek is darabbért fizetett, de általánosabb volt a hetibér. Munkamegosztással dolgoztak: az ún. „kismunkások" nadrágot, mellényt, a „nagymunkások" különböző felsőkabátokat, ill. zakókat készítettek. A folyamatokat is megosztották, egyik összeállított, másik tisztázott, harmadik vasalt. Ez a nagyobb szalonokban is így történt, ahol az üzletvezető vagy tulajdonos, esetleg a 171
