Folia historica 2

F. Dózsa Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában

A Magyar Statisztikai Évkönyv 1911-ben kimutatást is közölt a szövetkezetekről, megjelölve az alakulás időpontját: 1900. 1900—05. 1906—10. 1911. össz. előtt tag önálló kötelékben* 3 5 3 3 5 4 1 11 13 799 1280 önálló szövetkezet 1 1 51 szakcsoport kötelékben levő szöv. szakcsoport 1 1 31 * Valamennyi az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében. 1910-ben országos mozgalom indult egy szakipari központ létesítése érdekében, amely összefogná az egész ország szabóipari termelőszövetkezeteit. Az Országos Központi Hitelszövetkezet azonban ellenezte a tervet, féltek a szövetkezeti mozgalom szakmánkénti elaprózásától. Az Országos Ipariszövetkezeti Kongresszuson parázs vita keletkezett a kérdésről, de nem tudtak megegyezni és a jónak ígérkező ötlet nem valósult meg. „Mert fényes est volt az. Nincs az az elit bál, melyen oly sok önfrakkot lehetne látni, mint lehetett a szabók bálján, s a nők oly fényes toilettekben tündököltek... a mai bál bebizonyította, hogy nemcsak fess frakkokat és szalonkabátokat tudnak csinálni a szabók, hanem tudnak mozogni is" — írja büszkén a Szabóiparosok Közlönye

5

0 az 1887-ben megtartott szabóbálról. A helyzet azonban korántsem volt ilyen „fényes". Éppen ebben az évben, a budapesti ipartestület nagygyűlésén — ahol a vidék is képviseltette magát — memorandumot küldtek a szabóiparosok kétségbeesett helyzete miatt a kormányhoz, valamint a törvényhozás mindkét házához és a hadiipari szállítások ügyében a hadügyminisztériumhoz. Szabóiparosok és munkások életkörülményei 167