Folia historica 2

V. Ember Mária: A kesztyű készítése és viselete Magyarországon

bizonyítja, hogy az évenként megválasztott két céhmester két nad­rágot és két kesztyűt kapott. 7 A 17. századból származó viselet­képek tanúsága szerint minden társadalmi réteg viseletéhez hozzá­tartozott a kesztyű; anyagában, szabásában, díszítésében mutatkozik a különbség. A tanácsúr, a polgármester, a falusi pap, a tanító és tanuló, a székely hajadon egyaránt kesztyűt viselt. 8 (7—13. kép) A 16. század közepe táján nemcsak a kesztyű divatja terjedt el Spanyolország felől, hanem a nagyon finom minőségű spanyol készítésű bőrkesztyűket is árusítottak több országban. Elterjedt vol­tukat bizonyítja a mondás: „simulékony, mint egy spanyol kesztyű". Országunkban is nagy becsben tartották a spanyol kesztyűt; amikor 1595-ben Mátyás főherceg Thurzó György nádor feleségének spanyol bőrkesztyűt ajándékozott s a nádor azt elküldte feleségének, a kísé­rőlevélben ezt írta: „noha a te kezedre nagyok lesznek talán, a szabó megikissebbí thet i". A 16. és 17. századi levéltári anyagban különösen bőven találunk kesztyűre vonatkozó adatokat. A 16. században a nők télen­nyáron kesztyűvel jártak, hogy kezüket a hidegtől vagy a napfény barnító hatásától védjék, sőt a kislányok is rendszeresen viselték. Gyermekéknek való, belül bolyhos fehér kesztyűt Krakkóból hozat­tak. Csáky Istvánné Wesselényi Anna írta egyik levelében 1612-ben, hogy azért vásárolja ezt a fajta kesztyűt, mert lágy és védi, finom­má teszi a kezet. Itthon is nagy mennyiségben készültek a különféle kesztyűk, úgyhogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szükségesnek tartotta azok árát megállapítani és szabályozni 1627-ben kiadott ár­szabásában. 9 A nyári kesztyűket finom bőrből vagy selyemszövetből varrták; vékony len- vagy selyemfonálból kötötték. Ezek között olyanok is voltak, amelyeknek ujjai az utolsó íznél elvágottak, tehát az ujjak hegye szabadon maradt. így jobban lehetett fogni és a szép körmök érvényesültek. Az ujjatlan kesztyű ekkor már nem volt új­donság, az előkelő hölgyek viseletében már megjelent az ujjak nél­küli, ún. félkesztyű. (11. kép) A selyemből, bársonyból és vékony bőrből varrott kesztyű­ket, s különösen azok kézelőjét díszítették gazdagon. 1 0 I. Rákóczi György kincsesházában két pár gyöngyhímzéssel és egy pár boglá­rokkal díszített kesztyűt őriztek; a boglárokba 4 gyémánt, 4 smaragd és 16 rubin volt foglalva. 1641-ben kelt hozomány jegyzékben gyönggyel hímzett, virágos hímzésű és arany csipkével díszített fe­kete bársony kesztyűt találunk az egyszerűbb nyári és a prémmel bélelt téli kesztyűkön kívül. 1643. évi hozományjegyzékben lila at­laszselyem gyöngyhímzéssel varrott, fehér atlasz arany- és selyem­11

Next

/
Thumbnails
Contents