Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

elvének érvényesítését, a választókerületek igazságos elosztását, az állami hivatalok pályázat útján való betöltését, ingyenes közoktatást, az állami iskolák világi vezetés alá helyezését. „Anyagi javítások" tekintetében az osztrák gyámság alóli felszabadítást hirdette, önálló bank alapítását sürgette, a dohánymonopólium eltörlését, a húsadó, a regálék és kisebb királyi haszonvételek megszüntetését, a só árának leszállítását, általános adóreform végrehajtását, a közlekedési eszközök és közutak szaporítását, folyók szabályozását. Céljait alkotmányos úton, törvényes eszközökkel kívánta elérni, legfőképp a polgárság felvilágosítása, meggyőzése révén. A program megvitatása mellett a pártértekezlet döntött az ellenzék másik szárnyával, a balközéppel folytatandó választási politikáról. Ebben a kérdésben a Kossuth intencióját követő Helfy javaslata lett az irányadó, amelyben az ellenzék akcióegységét hirdette, Irányival ellentétben. Helfy a párt főkötelességének az uralkodó többség, azaz a kormánypárt megbuktatását tartotta s e célnak rendelt alá mindent. Vázolta a két pártárnyalat közötti különbségeket, amelyek az ellenzéket két részre osztották: a külügy, a kölcsönös védelem és a delegációk kérdése. Utal arra, hogy a nemzetiségi kérdésben is ellentétes politikát folytatnak, de mindez nem akadálya annak, hogy a választásokon együttes erővel küzdjenek a kormány megbuktatásán, amely mindkét pártnak érdeke. A szervezési vázlat a választási időszak szervezeti kereteit is körvonalazta: a párt tagjai városokban és községekben olvasóköröket, a választókerületekben és megyei székhelyeken 48-as párti bizottságokat alakítsanak, intézkedett ezek feladatairól és együttműködésükről. Végül az értekezlet kijelölte a 12 tagú választási bizottságot.

11

1 Vidacs április 21-én tartotta meg képviselői beszámolóját, amelyben „általánosan ismert elveit fejtegette oly hatásosan, hogy a megeredt zápor dacára sem távoztak hallgatói előbb mint mikor az eső miatt megrövidített beszédét befejezte".

11

2 Hosszú beszédének kezdő szavai a 3 év gyászos eredményeiről szóltak. Az országgyűlés 110-nél több törvényt alkotott, ebből mindössze kettőt az ellenzék által indítványozottakból (a hírlapbélyeg és a testi büntetés eltörlése). A többi törvényalkotást úgy értékeli, mint amelyek „alkotmányunk megdöntésére, hazánknak Ausztria tartományává alázására vannak irányozva". A 48-iki alkotmányt, — amely értelmezése szerint Európa legszabadelvűbb alkotmánya volt, mert a haladó kor követelményeit megértve, a nemesi uralom „szolgajármát" megszüntette, az ország népének szabad földbirtokú és jogegyenlő polgárokká emelésével nemzetté tömörítette, — alapjaiban támadta meg a kormány, nemzeti önállóságunk és függetlenségünk legfőbb biztosítékait feladva. Majd részletesen kitért a közösügyes kormány által 108