Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

va Erdélybe és eredetiben Pestre" bátyjának megküldte. Több izben küldött ki hazai sajtótermékeket és továbbította Pestre az olaszhonból érkezetteket. Bátyjával többnyire posta utján érintkezett, egy izben azonban egy pesti orvost említ, aki szóbeli megbizásával tért vissza. 32 Személyes kapcsolatai az emigrációval 1861 áprilisában kezdődtek, amikor Vidacs József Berzenczeyvel kint járt, Dunyovot Nápolyban és Ihászt Turinban felkeresték, hogy informálják őket a hazai és főleg a fejedelemségekben ügyekről. 33 A tájékoztatásban az emigrációt erősen foglalkoztató kérdésről volt szó: milyen hatást váltott ki az ez év január jában létrejött Klapka-Cuza féle megegyezés, 34 mennyire lehet számítani a román támogatásra egy esetleges magyar felkelésnél. Röviddel a megegyezés után azonban eltolódás következett be a román külpolitikában a magyarokkal való együttműködés rovására, 35 s ennek hatása már érződött a két hazafi kiutazása időpontjában.Vidacs galaci és időközönkénti bukaresti tartózkodása során jól megismerhette a magyar üggyel kapcso latos román állásfoglalásokat, de nem rendelkezett, és helyzeténél fogva nem is rendelkezhetett olyan széles politikai látókörrel, hogy a román vezetők politikai megnyilvánulásalt a nemzetközi helyzet viszonylatában vizsgálja. Másrészt magyar szemszögből és az integritás talaján állva sem tudta helyesen megítélni azok mozgatórugóit. Dunyovnak irt, későbbi leveleiben negatívan értékelte az ottani helyzetet és bizonyára igy tájékoztatott Turinban is. Ebben a kérdésben hasonló nézeteket vallott a másik összekötő Buda Sándor is. 36 A magyarországi helyzetet illetően kellő tájékozottságot mutat a hazai események ismeretében. Mivel keveset tartózkodott itthon, bátyja közlései alapján szerezhette információit, amire leveleinek tartalmából is következtetni lehet. Részletesen leírja Dunyovnak az októberi diploma fogadtatását és az azt követő mozgalmakat, az általa lefestett helyzetkép azonban nem mentes a bátyjára is jellemző illúzióktól. Mindkettőjük vágya jut kifejezésre abban, ahogyan az 1860-61-es eseményeket értékelik, mint biztos jelét annak, hogy a hazafiak állhatatosak lesznek és tudni sem akarnak az egyezkedésről. Ez a reménykedésük éled majd újra 1863ban s ez hat ösztönzően további munkájukra is. Vidacs János nézeteit a fenti kérdésekről közvetlen forrásból nem ismerjük. A levelek utalásai azonban, és egyUttmUködésük a közös célért, a két testvér azonos álláspontját tükrözik mind az emigráció, mind a bécsi kabinet politikájának megítélésében. HelyzetismeretUk egyoldalúsága kitűnik abból, hogy nem figyelnek fel a magyar társadalom vezető rétegének gondolatvilágában közben történt változásokra. Mindkettőjük számára kizárólag az emigráció utmutatásai voltak az irányadók s annak célkitűzéseit eredményesen segítették mind a felhivások terjesztésével, mind a légió szefvezésében való közreműködésükkel. 106