Folia historica 1
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867
/Idacs János és a honvédsegélyegylet Az 1860-61-es években Vidacs János tevékenysége nem merült ki a fenti akciókkal. Legális teret is keresett a konspirativ vonal tartása mellett, ahol ugyanazt a célt szolgálva kifejezésre juttathatta politikai érzelmeit. Hasonló gondolkodású, volt honvédtársaival együtt ő is résztvett abban a szervezkedésben, amely a honvédsegélyező egylet létrehozásához vezetett. A szabadságharcot végigküzdő a többségükben várfogságot szenvedett honvédtisztek azon elemek közé tartoztak, akikre az esetleges függetlenségi harc megindulásánál leginkább számitani lehetett. Mélyen élt bennük a forradalmi harc emléke, azóta elszenvedett sérelmeik,valamint bizonytalan társadalmi helyzetük egyaránt alkalmassá tette ezt, a nagyobbrészt a nemességhez tartozó réteget arra, hogy aktiv harcosa legyen a nemzeti mozgalomnak. Erre a rétegre éreztette hatását legerősebben az emigráció "izgatása" is, amelynek szerepe volt a mozgalom kibontakozásában. Az októberi diploma által nyújtott legális lehetőséget kihasználva a mozgalom honvédsegélyegylet néven szervezetté formálódott. Hivatalosan a volt tisztek szolidaritását, egymásrautaltságát juttatta kifejezésre. Kimondott célja a beteg és rokkant honvédek, valamint a honvéd Özvegyek és árvák támogatása volt. A segélyösszegeket adományokból gyűjtötték össze. Az adományok gyűjtésébe széles társadalmi rétegek kapcsolódtak be. Jótékonycélu előadások szervezése és számos egyéb rendezvény szolgálta a nemes célt, amely politikai hangulatkeltésre is kitűnő alkalmat nyújtott. 3 7 ч A pesti egylet 1861 január 20-án alakult meg. Első gyűlésükön mintegy 300 honvédtiszt által megválasztották a vezető testületet, a héttagú bizottmányt, kiegészítve az elnök, a jegyző és a pénztáros személyével. Ez utóbbi tisztségre Vidacs Jánost jelölték. A mozgalom gyorsan terjedt vidéken, is, a pesti egylet után sorra alakultak meg a vidéki segélyegyletek, amelyeket a megyei egyletek fogtak össze. Ezek szoros kapcsolatot létesítettek a vezető szerepet vivő pesti egylettel. A honvédsegélyegyletek szerepe hamarosan túlnőtt az eredeti célkitűzésen. Az egyes szervezetek alapszabályai ugyan többségükben az egyesület segélyező, emberbaráti jellegét tükrözik, de már e tevékenységükben is politikum volt, mert a társadalom figyelmét arra a rétegre irányitotta, amely aktiv részese volt a szabadságharcnak, s amely rétegnek ezt az önkényuralom bünéül rótta fel. A társadalom haladó rétegei a mozgalom támogatásával kifejezésre juttatták ellenkező véleményüket.A szervezkedésnek a segélyezés mellett nyiltan bevallott politikai törekvése is volt: a 48-as vivmányok "gyámolitása", emlékeinek ébrentartása. Az a kevés is, amit e tekintetben tenni szándékoztak, sok volt Bécs számára. 107
