Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

kezési egyletekével általában: a munkást betegsége, családját elhalálozása esetén támogatásban részesíteni. Az 1861 márciusában kiadott, erre vonatkozó rendszabályok kötelezően irják elő a munkásoknak a társulatba való belépést. Fizetésük minden forintja után 2 krt, forinton alul 1 krt. kellett a betegpénztárba befizetniük. A munkás 3 napi betegség után csak orvost és gyógyszert kapott, pénzsegélyt csak 3 napon tuli betegségnél, egészen 14 hétig. Betegségük ideje alatt fizetésük felét kapták, a kórházban kezeltek még a kórházi járulékot. A segélyt 3 heti munkaviszony után lehetett igénybevenni, illetve ekkor léphetett be a munkás a társulatba. A szabályzat pontosan körvonalazza a munkás társulatba való belépésének és kizárásának, vagy a gyárból való eltávozásának, valamint a temetkezési segélyek feltételeit és módozatait, és az orvos teendőit. Ez utóbbi feladata volt a gyárban hetenként szemlét tartani, hirtelen veszély esetén azonnal megjelenni, a betegeket látogatni stb. A szabályzat tartalmazza a választmányi tagok megválasztásának feltételeit és kötelességeit. Ezek közé tartozott a pénztárnál való ellenőrzés fizetéskor, s a betegek látogatása. Az esetben, ha a munkás kénytelen volt munkáját elhagyni, az elmulasztott napért a betegpénztárból 2 frt. járt neki. A segélyek összege több tényezőtől függően, általában egyletenként változott. A temetkezési segélyekre vonatkozóan néhány példát emlitllnk összehasonlításként: a vasúti munkásoknál halál esetén 10 forintot fize07 tett a vasút betegpénztára, a pesti kőmüveslegények egylete 20 forintos temetkezési segélyt fizetett, °° ugyanennyit fizetett a resicabányai munkások segélvegylete is, e mellett az elhalt családtagok után is folyósított segélyt.A Vidacs gyárban a munkában eltöltött idő arányában emelkedett a segélyek összege: 4 heti munkaviszony után 15 frt., egy év után 20 frt. s ez évenként 5 forinttal emelkedett egészen 40 forintig, de az elhalt családtagokra nem terjedt ki. Az összevetés alapján a Vidacs gyárit a viszonylag jól fizető egyletek közé lehet sorolni. Hogy a munkások jogai a pénztár kezelését illetően mire terjedtek ki a fizetésnél történő ellenőrzésen kivUl, nem derül ki a szabályzatból. A pénztár felett a vállalkozó diszponált, erről a "rendelet" cimszó tanúskodik, amely a gyár esetleges megszűnte után ugy rendelkezik, hogy "a kéznél lévő pénztár a városi szegények számára teendő át." A Vidacs gyári társulás nem a munkások, hanem a gyáros kezdeményezéséből jött létre, része volt annak a mozgalomnak, amelyet a burzsoázia indított el. Az egyletek szervezése már az előző évtizedben kezdetét vette, a hatvanas években pedig feltűnő módon elszaporodtak. Részben a munkásság helyenként és szakmánként szervezkedve hozta létre betegsegélyző és egyéb jellegű egyleteit, részben maga a burzsoázia kezdeményezte ezeket. A burzsoázia részéről ennek nyilvánvalóan gazdasági oka volt, az egyletek fenntartását ugyanis a munkásokra hárították."

0 Ugyanakkor ezek az egyletek a burzsoázia politikai céljainak is megfelel 120